Felmerült, hogy fontos lenne mérni a kalcitriol szintet is a D-vitamin státusz meghatározásához, mert így teljesebb kép kapható, mint ha csak a kalcidiol(25-OH-D3) szintet mérnénk. Találkozni olyan téves javaslatokkal, hogy csak az a jó, ha a kalcitriol szintje is nő a D3-vitamin pótlás hatására.  

A D-vitamin szint mérésére önmagában a kalcidiol (25-OH-D3) tesztet szokták használni. A kutatásokban észrevett pozitív hatások is csak ezzel korrelálnak, nem a kalcitriollal, így érthetetlen emiatt is, hogy már miért is lenne érdekes az egészség szempontjából ezt is mérni. A kalcitriolról köztudott, hogy nem ad pontos képet a szervezet D-vitamin-ellátottságáról, de arra sincs bizonyíték, hogy előnyös lenne a kalcitriol szintet is mérni a D-vitamin-ellátottság meghatározásához.   

A kalcidiol (25-OH-D3) teszt a legjobb teszt jelenleg a D-vitamin szint meghatározására, ezért használják ezt a tesztet az összes olyan kutatásban, ahol a különböző D-vitamin szintek hatásait vizsgálják. Például azok a kutatások amik megállapították, hogy alacsony D-vitamin szint esetén több krónikus betegség kockázata megnő, a kalcidiol szintből állapították meg ezt, a kalcitriol szint ismerete nélkül. A kalcitriol felezési ideje csak pár óra, illetve a szervezetünk több módon kontrollálja, hogy szintje adott értékeken belül mozogjon. A fokozott termelődésével, az eltávolítása és degradációja is fokozódik, [1] ezért sem jó rá hagyatkozni a D-vitamin szint meghatározásához. Súlyos vesebetegség/elégtelenség esetén csökken annak az enzimnek az aktivitása, ami a vesékben felelős a kalcidiol kalcitriollá alakításáért, így sajnálatos módon ők már valóban nem tudnak elegendő kalcitriolt előállítani, ezért ebben a ritka esetben kalcitriol terápiát is alkalmaznak. [2] Nincs okunk feltételezni, hogy a kalcitriollá alakításért felelős enzim csökkent aktivitása a populáció számottevő hányadát érintené.  

A D-vitaminról szóló kutatásokban általában szintén felhívják a figyelmet arra, hogy a kalcidiol szint az, amiből pontosan megállapítható a D-vitamin státusz, és kifejezetten óva intenek mindenkit a kalcitriol szint mérésétől, hangsúlyozva, hogy az csak téves képet ad. [3] Ebből a kutatásból fordítva: Ahogy valakinél D-vitamin hiány alakul ki, megnő a parathormon koncentrációja, ami fokozza a kalcitriol termelődését a vesékben, így a kalcitriol koncentrációja a vérben normál vagy akár emelkedett is lehet. A tanulmányban az is olvasható, hogy se a napozás se a D-vitamin kiegészítés nem növeli a kalcitriol szintjét. [4-6] Még 2 hónapon át szedett napi 50ezer NE D3-vitamin sem növelte a kalcitriol szintet. [7] 

Annak ellenére, hogy a legtöbb kutatás kizárólag a kalcidiol (25-OH-D3) szint alapján vizsgálta a D-vitamin-ellátottságot és annak hatásait, sikerült találnom kettőt, amik a kalcitriol szintjét is mérték a kalcidiol mellett, és annak hatásait is vizsgálták bizonyos betegségek kockázata szempontjából.  

Az első azt vizsgálta milyen hatással van a D-vitamin szint a szív- és érrendszeri, illetve a mindennemű elhalálozásra. [8] 3258 embert követtek 8 éven át, és a mért kalcidiol illetve kalcitriol szintjük alapján 4 csoportba kategorizálták őket. A konklúziójuk az, hogy a kalcidiol (25-OH-D3) és a kalcitriol szintje is korrelációban állt a szív- és érrendszeri problémákkal és a mindennemű elhalálozással. Gondolhatnánk ez azt igazolja, hogy érdemes mérni a kalcitriolt is, azonban a kutatásból kiderül, hogy a kalcidiol esetén önmagában fennállt ez a korreláció, a kalcitriol szintje pedig plusz hasznos információt nem szolgáltatott. Ezen kívül a kutatásban a következő mondatok olvashatóak, lefordítva: A kalcidiol és kalcitriol szintje közötti korreláció rendkívül gyenge. Egy adott kalcidiol (25-OH-D3) csoportban lévő személy kalcitriol szintje alacsony és magas is lehet. 

A másik kutatás jóval érdekesebb, mert a leírásból kiderül, hogy a kutatók pont arra voltak kíváncsiak, hogy érdemes-e a kalcitriol szintet is mérni, elvégre ez a D-vitamin aktív formája. Itt végül 5066 személyt követtek és a különböző D-vitamin szintek hatását vizsgálták a magasvérnyomás kialakulásának kockázata szempontjából. [9] Hasonlóan az előző kutatáshoz, itt is 4 csoportba kategorizálták a résztvevőket a D-vitamin szintjük alapján, majd végül elemezték a begyűjtött adatokat. Minél magasabb volt valakinek a kalcidiol (25-OH-D3) szintje, annál alacsonyabb lett a magasvérnyomás kockázata, amire viszont a kutatók se számítottak, hogy a kalcitriol szint esetén ennek az ellenkezőjét tapasztalták: minél magasabb volt valakinek a kalcitriol szintje annál nagyobb eséllyel alakult ki nála a magasvérnyomás. A 4 kategória közül a legalacsonyabb kalcitriol szinttel rendelkezőknek 30%-al alacsonyabb volt a magasvérnyomás kialakulásának kockázata, mint a legmagasabb kalcitriol szintű kategóriába soroltaknak, a többi kockázati tényezőt is figyelembe véve. A legjobb tehát az volt, ha valakinek a kalcidiol (25-OH-D3) szintje minél magasabb volt, és a kalcitriol minél alacsonyabb, amit egyébként ebben a kutatásban is említenek, hogy elég gyakran előfordul. Ez a kutatás, összhangban az egyéb D-vitamin-ellátottságot vizsgálóakkal, cáfolja azt a leegyszerűsített modellt miszerint a kalcidiol mellett a kalcitriol szintet is kellene mérni, sőt törekedni arra, hogy azt is növeljük, arra alapozva, hogy ez az aktívabb forma. Több súlyos betegség fokozza a kalcitriol szintjét, és a kalcifikációt is, [10] míg a már említett vesebetegség esetén alacsony lesz a szintje, [2] mert ott maga az átalakítás nem jön létre. Egy kutatásban az A-vitamin csökkentette a kalcitriol okozta gyors kalcium szint emelkedést a vérben. [11] Egyéb vizsgálatokban is igazolták, hogy az A-vitamin véd a D-vitamin okozta meszesedéstől, [12] a már említett magasvérnyomást vizsgáló kutatásban is említik, hogy azért lehetett káros hatású a magasabb kalcitriol szint, mert fokozhatta a meszesedést, [9] érdemes tehát ezért is ügyelni a megfelelő A-vitamin bevitelre.  

Összefoglaló 

Ha tehát a D-vitamin státuszunkról szeretnénk képet kapni, akkor tökéletesen elegendő a kalcidiol szintünket méretni, de ha mégis valaki szeretné a drága kalcitriol mérést is elvégezni, akkor jó, ha tudja, hogy a minél alacsonyabb kalcitriol/kalcidiol arány mutatkozott optimálisnak és nem fordítva, azaz ha azt vesszük észre, hogy a kalcitriol szintünk is nő, nem csak a kalcidiol, akkor valami nincs rendben, feltehetően érdemes lesz növelni a retinol bevitelt. A retinol hiánya sokkal gyakoribb, mint gondolnánk és fontos tenni ellene, különben a D3 pótlás könnyen kontraproduktív is lehet, így ne kerüljük a májat vagy pótoljunk retinil-palmitátot legalább annyit, mint D3-mat.