Szabó Gál Bence

Szabó Gál Bence

Szakmai vezető

Felmerült, hogy fontos lenne mérni a kalcitriol szintet is a D-vitamin státusz meghatározásához, mert így teljesebb kép kapható, mint ha csak a kalcidiol(25-OH-D3) szintet mérnénk. Találkozni olyan téves javaslatokkal, hogy csak az a jó, ha a kalcitriol szintje is nő a D3-vitamin pótlás hatására.  

A D-vitamin szint mérésére önmagában a kalcidiol (25-OH-D3) tesztet szokták használni. A kutatásokban észrevett pozitív hatások is csak ezzel korrelálnak, nem a kalcitriollal, így érthetetlen emiatt is, hogy már miért is lenne érdekes az egészség szempontjából ezt is mérni. A kalcitriolról köztudott, hogy nem ad pontos képet a szervezet D-vitamin-ellátottságáról, de arra sincs bizonyíték, hogy előnyös lenne a kalcitriol szintet is mérni a D-vitamin-ellátottság meghatározásához.   

A kalcidiol (25-OH-D3) teszt a legjobb teszt jelenleg a D-vitamin szint meghatározására, ezért használják ezt a tesztet az összes olyan kutatásban, ahol a különböző D-vitamin szintek hatásait vizsgálják. Például azok a kutatások amik megállapították, hogy alacsony D-vitamin szint esetén több krónikus betegség kockázata megnő, a kalcidiol szintből állapították meg ezt, a kalcitriol szint ismerete nélkül. A kalcitriol felezési ideje csak pár óra, illetve a szervezetünk több módon kontrollálja, hogy szintje adott értékeken belül mozogjon. A fokozott termelődésével, az eltávolítása és degradációja is fokozódik, [1] ezért sem jó rá hagyatkozni a D-vitamin szint meghatározásához. Súlyos vesebetegség/elégtelenség esetén csökken annak az enzimnek az aktivitása, ami a vesékben felelős a kalcidiol kalcitriollá alakításáért, így sajnálatos módon ők már valóban nem tudnak elegendő kalcitriolt előállítani, ezért ebben a ritka esetben kalcitriol terápiát is alkalmaznak. [2] Nincs okunk feltételezni, hogy a kalcitriollá alakításért felelős enzim csökkent aktivitása a populáció számottevő hányadát érintené.  

A D-vitaminról szóló kutatásokban általában szintén felhívják a figyelmet arra, hogy a kalcidiol szint az, amiből pontosan megállapítható a D-vitamin státusz, és kifejezetten óva intenek mindenkit a kalcitriol szint mérésétől, hangsúlyozva, hogy az csak téves képet ad. [3] Ebből a kutatásból fordítva: Ahogy valakinél D-vitamin hiány alakul ki, megnő a parathormon koncentrációja, ami fokozza a kalcitriol termelődését a vesékben, így a kalcitriol koncentrációja a vérben normál vagy akár emelkedett is lehet. A tanulmányban az is olvasható, hogy se a napozás se a D-vitamin kiegészítés nem növeli a kalcitriol szintjét. [4-6] Még 2 hónapon át szedett napi 50ezer NE D3-vitamin sem növelte a kalcitriol szintet. [7] 

Annak ellenére, hogy a legtöbb kutatás kizárólag a kalcidiol (25-OH-D3) szint alapján vizsgálta a D-vitamin-ellátottságot és annak hatásait, sikerült találnom kettőt, amik a kalcitriol szintjét is mérték a kalcidiol mellett, és annak hatásait is vizsgálták bizonyos betegségek kockázata szempontjából.  

Az első azt vizsgálta milyen hatással van a D-vitamin szint a szív- és érrendszeri, illetve a mindennemű elhalálozásra. [8] 3258 embert követtek 8 éven át, és a mért kalcidiol illetve kalcitriol szintjük alapján 4 csoportba kategorizálták őket. A konklúziójuk az, hogy a kalcidiol (25-OH-D3) és a kalcitriol szintje is korrelációban állt a szív- és érrendszeri problémákkal és a mindennemű elhalálozással. Gondolhatnánk ez azt igazolja, hogy érdemes mérni a kalcitriolt is, azonban a kutatásból kiderül, hogy a kalcidiol esetén önmagában fennállt ez a korreláció, a kalcitriol szintje pedig plusz hasznos információt nem szolgáltatott. Ezen kívül a kutatásban a következő mondatok olvashatóak, lefordítva: A kalcidiol és kalcitriol szintje közötti korreláció rendkívül gyenge. Egy adott kalcidiol (25-OH-D3) csoportban lévő személy kalcitriol szintje alacsony és magas is lehet. 

A másik kutatás jóval érdekesebb, mert a leírásból kiderül, hogy a kutatók pont arra voltak kíváncsiak, hogy érdemes-e a kalcitriol szintet is mérni, elvégre ez a D-vitamin aktív formája. Itt végül 5066 személyt követtek és a különböző D-vitamin szintek hatását vizsgálták a magasvérnyomás kialakulásának kockázata szempontjából. [9] Hasonlóan az előző kutatáshoz, itt is 4 csoportba kategorizálták a résztvevőket a D-vitamin szintjük alapján, majd végül elemezték a begyűjtött adatokat. Minél magasabb volt valakinek a kalcidiol (25-OH-D3) szintje, annál alacsonyabb lett a magasvérnyomás kockázata, amire viszont a kutatók se számítottak, hogy a kalcitriol szint esetén ennek az ellenkezőjét tapasztalták: minél magasabb volt valakinek a kalcitriol szintje annál nagyobb eséllyel alakult ki nála a magasvérnyomás. A 4 kategória közül a legalacsonyabb kalcitriol szinttel rendelkezőknek 30%-al alacsonyabb volt a magasvérnyomás kialakulásának kockázata, mint a legmagasabb kalcitriol szintű kategóriába soroltaknak, a többi kockázati tényezőt is figyelembe véve. A legjobb tehát az volt, ha valakinek a kalcidiol (25-OH-D3) szintje minél magasabb volt, és a kalcitriol minél alacsonyabb, amit egyébként ebben a kutatásban is említenek, hogy elég gyakran előfordul. Ez a kutatás, összhangban az egyéb D-vitamin-ellátottságot vizsgálóakkal, cáfolja azt a leegyszerűsített modellt miszerint a kalcidiol mellett a kalcitriol szintet is kellene mérni, sőt törekedni arra, hogy azt is növeljük, arra alapozva, hogy ez az aktívabb forma. Több súlyos betegség fokozza a kalcitriol szintjét, és a kalcifikációt is, [10] míg a már említett vesebetegség esetén alacsony lesz a szintje, [2] mert ott maga az átalakítás nem jön létre. Egy kutatásban az A-vitamin csökkentette a kalcitriol okozta gyors kalcium szint emelkedést a vérben. [11] Egyéb vizsgálatokban is igazolták, hogy az A-vitamin véd a D-vitamin okozta meszesedéstől, [12] a már említett magasvérnyomást vizsgáló kutatásban is említik, hogy azért lehetett káros hatású a magasabb kalcitriol szint, mert fokozhatta a meszesedést, [9] érdemes tehát ezért is ügyelni a megfelelő A-vitamin bevitelre.  

Összefoglaló 

Ha tehát a D-vitamin státuszunkról szeretnénk képet kapni, akkor tökéletesen elegendő a kalcidiol szintünket méretni, de ha mégis valaki szeretné a drága kalcitriol mérést is elvégezni, akkor jó, ha tudja, hogy a minél alacsonyabb kalcitriol/kalcidiol arány mutatkozott optimálisnak és nem fordítva, azaz ha azt vesszük észre, hogy a kalcitriol szintünk is nő, nem csak a kalcidiol, akkor valami nincs rendben, feltehetően érdemes lesz növelni a retinol bevitelt. A retinol hiánya sokkal gyakoribb, mint gondolnánk és fontos tenni ellene, különben a D3 pótlás könnyen kontraproduktív is lehet, így ne kerüljük a májat vagy pótoljunk retinil-palmitátot legalább annyit, mint D3-mat. 

  1. Vitamin D 2nd Edition: Editors: David Feldman J. Wesley Pike Francis Glorieux eBook ISBN: 9780080543642 Imprint: Academic Press Published Date: 23rd December 2004 

  2. Melamed ML, Thadhani RI. Vitamin D therapy in chronic kidney disease and end stage renal disease. Clin J Am Soc Nephrol. 2012 Feb;7(2):358-65. doi: 10.2215/CJN.04040411. Epub 2011 Dec 22. PMID: 22193236; PMCID: PMC3280034. 

  3. Holick MF. Vitamin D: importance in the prevention of cancers, type 1 diabetes, heart disease, and osteoporosis. Am J Clin Nutr. 2004 Mar;79(3):362-71. doi: 10.1093/ajcn/79.3.362. Erratum in: Am J Clin Nutr. 2004 May;79(5):890. PMID: 14985208. 

  4. Adams JS, Clemens TL, Parrish JA, Holick MF. Vitamin-D synthesis and metabolism after ultraviolet irradiation of normal and vitamin-D-deficient subjects. N Engl J Med. 1982 Mar 25;306(12):722-5. doi: 10.1056/NEJM198203253061206. PMID: 7038486.   

  5. Heaney RP, Davies KM, Chen TC, Holick MF, Barger-Lux MJ. Human serum 25-hydroxycholecalciferol response to extended oral dosing with cholecalciferol. Am J Clin Nutr. 2003 Jan;77(1):204-10. doi: 10.1093/ajcn/77.1.204. Erratum in: Am J Clin Nutr. 2003 Nov;78(5):1047. PMID: 12499343.  

  6. Reinhold Vieth, Vitamin D supplementation, 25-hydroxyvitamin D concentrations, and safety, The American Journal of Clinical Nutrition, Volume 69, Issue 5, May 1999, Pages 842–856, https://doi.org/10.1093/ajcn/69.5.842  

  7. Calcium Absorptive Effects of Vitamin D and Its Major Metabolites 1 Heaney, Robert P., Barger-Lux, M. Janet, Dowell, M. Susan, Chen, Tai C., Holick, Michael F. Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism1997 / 12 Vol. 82; Iss. 12 

  8. Dobnig H, Pilz S, Scharnagl H, et al. Independent Association of Low Serum 25-Hydroxyvitamin D and 1,25-Dihydroxyvitamin D Levels With All-Cause and Cardiovascular Mortality. Arch Intern Med. 2008;168(12):1340–1349. doi:10.1001/archinte.168.12.1340 

  9. van Ballegooijen AJ, Gansevoort RT, Lambers-Heerspink HJ, de Zeeuw D, Visser M, Brouwer IA, Kema IP, de Borst MH, Bakker SJ, Joosten MM. Plasma 1,25-Dihydroxyvitamin D and the Risk of Developing Hypertension: The Prevention of Renal and Vascular End-Stage Disease Study. Hypertension. 2015 Sep;66(3):563-70. doi: 10.1161/HYPERTENSIONAHA.115.05837. Epub 2015 Jul 20. PMID: 26195480. 

  10. Moosgaard B, Vestergaard P, Heickendorff L, Mosekilde L. Plasma 1,25-dihydroxyvitamin D levels in primary hyperparathyroidism depend on sex, body mass index, plasma phosphate and renal function. Clin Endocrinol (Oxf). 2007 Jan;66(1):35-42. doi: 10.1111/j.1365-2265.2006.02680.x. PMID: 17201799. 

  11. Johansson S, Melhus H. Vitamin A antagonizes calcium response to vitamin D in man. J Bone Miner Res. 2001 Oct;16(10):1899-905. doi: 10.1359/jbmr.2001.16.10.1899. PMID: 11585356. 

  12. Fu X, Wang XD, Mernitz H, Wallin R, Shea MK, Booth SL. 9-Cis retinoic acid reduces 1alpha,25-dihydroxycholecalciferol-induced renal calcification by altering vitamin K-dependent gamma-carboxylation of matrix gamma-carboxyglutamic acid protein in A/J male mice. J Nutr. 2008 Dec;138(12):2337-41. doi: 10.3945/jn.108.093724. 

Kapcsolódó anyagok: