Messer Máté

Messer Máté

Főszerkesztő

A szelén rendkívül fontos szerepet tölt be a szervezetünk védelmi rendszerében, ami főleg az antioxidáns hatásának köszönhető. A krónikus gyulladásos folyamatok idővel kimeríthetik ezt a természetes védelmet, ami fokozhatja a betegségek súlyosságát. A gyulladásos bélbetegségek egyik fő típusa a colitis ulcerosa, amelyre szintén ez a jellemző. Egy kutatás azt vizsgálta, hogy a szelén pótlása segíthet-e csökkenteni a gyulladást és képes-e javítani a betegek állapotán.

Mi az a colitis ulcerosa?

A colitis ulcerosa egy gyulladásos bélbetegség, ami elsősorban a vastagbél nyálkahártyáját érinti. A betegség pontos okai máig ismeretlenek, és a kezelés általában a tünetek enyhítését célozza.

Az erre használt gyógyszerek sok mellékhatással járnak, ezért több olyan terápiás stratégiát is vizsgálnak, ami potenciálisan javíthat a betegek állapotán.

Miért segíthet a szelén?

Az 1980-as évek óta sok kutatásban megfigyelték, hogy a colitis ulcerosa-ban szenvedő betegek szérum szelén-koncentrációja eléggé alacsony.(1) Korábbi tanulmányokban kimutatták, hogy a szelén koncentrációja összefüggésben áll a betegség aktivitásával és annak súlyosságával.(2)

Egy állati modelleken végzett tanulmány során a magasabb szelénbevitel fokozta a szabályozó T-immunsejtek arányát, és csökkentette az IL-17 gyulladásmarker szintjét, amivel jelentősen mérsékelte a vastagbélgyulladást és a szövettani károsodás tüneteit.(3)

Ebből kifolyólag feltételezhető, hogy a szelén pótlása enyhítheti a betegség tüneteit, azonban egészen mostanáig nem létezett olyan jó minőségű humán randomizált vizsgálat, ami bizonyította volna ezt emberek esetében.(4)

A kutatás részletei

Az új kutatásba kizárólag olyan résztvevőket válogattak be, akik az azt megelőző 1 hónapban nem fogyasztottak gyógyszereket, szelén-kiegészítőket vagy multivitamint. A betegeket arra utasították, hogy a vizsgálat során ne változtassanak a normál étrendjükön. Nem volt számottevő különbség a résztvevők között olyan egészséget befolyásoló tényezőkben, mint amilyen a testsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a gyógyszerhasználat.

Akik megfeleltek a felvételi kritériumoknak, véletlenszerűen két csoportba kerültek. Az egyik csoport egy szájon át szedhető 200 mcg szeleno-metionint tartalmazó szelén kapszulát kapott, a többiek pedig azonos méretű és kinézetű placebo kapszulát. Végül 100 résztvevőből állt a 10 héten keresztül tartó vizsgálat, amit a két csoportból 44 és 45 fő végzett el sikeresen.

A legfőbb vizsgált szempont egy betegség aktivitását felmérő SCCAI teszt volt. Az SCCAI hat klinikai paraméteren alapul, ami a colitis ulcerosa tünetein kívül az általános közérzetet is felméri. A magasabb pontszámok jelzik a betegség állapotának súlyosságát.

Klinikai javulásnak azt tekintették, ha a betegeknek a kiindulási értékükhöz képest legalább 3 SCCAI-pontszámmal csökkent az értékük, tünetmentes, nyugalmi állapotnak pedig azt, ha az SCCAI pontszámuk kevesebb, mint 2 volt az utolsó héten.

A másodlagos vizsgált tényezők között szerepelt egy másik kérdőíves teszt, ami a résztvevők életminőségét vizsgálta, továbbá két gyulladásmarker (IL-10 és 17) és a szérum szelénszint alakulása.

Eredmények

A kiindulási állapotukat tekintve nem volt lényeges különbség a két csoport között, a gyulladásos markerek (IL-10 és IL-17) is hasonlóak voltak.

  • A 10 héten át tartó szelénpótlás átlagosan 1,8 ponttal csökkentette az SCCAI teszt eredményét, tehát javult a betegek állapota, míg a placebo csoportban romlott.
  • A klinikai javulás, tehát a 3 ponttal történő csökkenés a szelént pótló csoportban 38%-os volt (19 résztvevő), míg a placebo csoportban csupán 6%. (3 résztvevő)
  • A klinikai remisszió, vagyis a tünetmentes állapot elérése a vizsgálat végén 20%-os volt az első csoportban (10 fő), míg csak 4% (2 fő) a placebo csoportban.
  • A gyulladáskeltő IL-17 marker értéke jelentősen csökkent a szelénpótlás hatására, míg a placebo csoportban nem változott. Az IL-10 szintjében nem történt jelentős változás.
  • Végül, ahogyan az várható volt, a szelénpótlás fokozta a szelén vérszintjét.

A kutatók megállapították, hogy a 10 héten át tartó, 200mcg/nap mennyiségben történő szelénpótlás javíthatja a betegség klinikai tüneteit és akár remisszióhoz is vezethet az enyhe vagy közepesen súlyos colitis ulcerosa-ban szenvedő betegeknél.

Korábbi tanulmányok, hasonló eredmények

Egy 1997-ben megjelent tanulmányban napi 2x300 mcg szelén 4 hétig tartó kiegészítése jelentősen enyhítette a colitis ulcerosa klinikai tüneteit.(5)

Az eredményekkel összhangban egy másik kutatásban is megállapították: egy 500 mg kurkumint, 250 mg zöldtea-kivonatot és 100 mcg szeleno-metionint tartalmazó kombinált kiegészítés 8 hét elteltével képes volt csökkenteni a colitis tüneteit és a betegség aktivitását, enyhe vagy közepesen súlyos colitises betegeknél.(6)

Összefoglaló

A gyulladásos bélbetegségek jelentősen korlátozzák, hogy milyen ételeket fogyaszthat valaki, ráadásul a betegek sokszor nem is mernek eleget enni, félve a tünetektől. Ez már önmagában is fokozza a mikrotápanyag-hiányok kockázatát, de a krónikus gyulladásos folyamatok még inkább kimeríthetik a szervezetet.

Egy kutatás alapján a gyulladásos bélbetegségekben szenvedők 85%-a rendelkezik valamilyen mikrotápanyag-hiánnyal.(7)

A szelénhez hasonló nyomelemek általában kevés figyelmet kapnak, pedig nagyon sok a szelénhiányos terület, ebből kifolyólag pedig a szelénben szegény étrend. Amennyiben van valamilyen emésztőrendszeri gyulladásos betegségünk, fokozottan ügyeljünk arra, hogy megelőzzük a hiányát, mivel ez súlyosbíthatja a betegség állapotát.

  1. Short SP, Pilat JM, Williams CS. Roles for selenium and selenoprotein P in the development, progression, and prevention of intestinal disease. Free Radic Biol Med. 2018 Nov 1;127:26-35. doi: 10.1016/j.freeradbiomed.2018.05.066. Epub 2018 May 17. PMID: 29778465; PMCID: PMC6168360.
  2. Poursadegh F, Ahadi M, Vosoughinia H, Salehi M, Namdar AB, Farzanehfar MR, Memar B, Ziaolhagh R (2018) A STROBE compliant observational study on trace elements in patients with ulcerative colitis and their relationship with disease activity. Medicine 97(52):e13523
  3. Kaushal N, Kudva AK, Patterson AD, Chiaro C, Kennett MJ, Desai D, Amin S, Carlson BA, Cantorna MT, Prabhu KS (2014), Crucial role of macrophage selenoproteins in experimental colitis. J Immunol 193(7):3683–3692
  4. Khazdouz M, Daryani NE, Cheraghpour M, Alborzi F, Hasani M, Ghavami SB, Shidfar F. The effect of selenium supplementation on disease activity and immune-inflammatory biomarkers in patients with mild-to-moderate ulcerative colitis: a randomized, double-blind, placebo-controlled clinical trial. Eur J Nutr. 2023 Dec;62(8):3125-3134. doi: 10.1007/s00394-023-03214-9. Epub 2023 Jul 31. PMID: 37525068.
  5. Stedman, J., Spyrou, N., Millar, A., Altaf, W., Akanle, O., & Rampton, D. (1997). Selenium supplementation in the diets of patients suffering from ulcerative colitis. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry, 217(2), 189-191.
  6. Shapira S, Leshno A, Katz D, Maharshak N, Hevroni G, JeanDavid M, Kraus S, Galazan L, Aroch I, Kazanov D (2018) Of mice and men: a novel dietary supplement for the treatment of ulcerative colitis. Therapeut Adv Gastroenterol 11:1756283X17741864
  7. Weisshof R, Chermesh I. Micronutrient deficiencies in inflammatory bowel disease. Curr Opin Clin Nutr Metab Care. 2015 Nov;18(6):576-81. doi: 10.1097/MCO.0000000000000226. PMID: 26418823.
  8. Geerling BJ, Badart-Smook A, Stockbrügger RW, Brummer RJ. Comprehensive nutritional status in patients with long-standing Crohn disease currently in remission. Am J Clin Nutr. 1998 May;67(5):919-26. doi: 10.1093/ajcn/67.5.919. PMID: 9583850.

Kapcsolódó anyagok: