A D-vitamin hiánya a modern életmódunk hatására általánossá vált. Régen az emberek egész nap kint voltak a napfényben, manapság viszont idejük nagyrészét épületekben töltik, és ami kis fény érné őket, azt is elfedik a ruhák, vagy épp a légszennyezés.

Szerencsére megfelelő kiegészítéssel mára könnyedén orvosolhatóvá vált a hiánya, ami egyébként rengeteg krónikus betegség kockázatát fokozza. Felmerül a kérdés, hogy milyen gyakran érdemes pótolni a D-vitamint, szükséges-e a napi szintű szedése?

A D-vitamin formái

A bőrünkben napozás hatására D3-vitamin termelődik, ami előbb bejut a véráramba, majd onnan a májba, ahol aztán átalakul. A sima D3-vitamin egy része átalakítás nélkül is eljut a sejtekhez és a szövetekhez, a felezési ideje azonban megközelítőleg csak 1 nap.

A májban a D3-vitamint 25-OHD-vá alakítja a szervezet, ami a D-vitamin raktározott formája. Ennek a szintjét mérik a D-vitamin tesztek során, és ebből állapítható meg a D-vitamin hiánya. Ennek a felezési ideje 2-3 hét.

Ezek után a vesénk a 25-OHD-t szükség szerint tovább alakítja a D-vitamin aktív formájává, ami a kalcium felszívódásához és az egészséges csontokhoz szükséges. Ennek csak pár óra a felezési ideje, így a D-vitamin-ellátottság nem határozható meg a szintjéből.

Miért szükséges a napi szintű D-vitamin-pótlás?

Mint látható, a D3-vitamin és a raktározott formájának felezési idejében elég nagy az eltérés, a legtöbben azonban kizárólag a D-vitamin raktározott formájával foglalkoznak, mivel ennek az alacsony szintje áll összefüggésben számos betegség kialakulásával.

Egy 2013-as tanulmányban azonban érdekes megfigyelést tett közzé Dr. Bruce Hollis, D-vitamin kutató: míg a D-vitamin raktározott formájának, a 25-OHD szintjének növelése hatékonyan javít a csontozat egészségén, addig más betegségek esetén, például fertőzéseknél és daganatos megbetegedéseknél a D-vitamin pótlása nem minden vizsgálatban volt hatékony.

Sok betegségnél csak azokban a vizsgálatokban volt eredményes a használata, ahol naponta alkalmazták, míg ahol ennél ritkábban, például heti 1 alkalommal vagy havi szinten, már nem volt jelentős kockázatcsökkentő hatása - még akkor sem, ha összességében ugyanakkora dózist használtak.

Bruce Hollis szerint ennek az ellentmondásnak az oka, hogy a sima D3-vitamin könnyebben bejut bizonyos sejtekbe, és nem csak a májban és a vesében alakulhat át aktív formává, mivel az átalakítást végző enzimek kis mértékben egyéb szövetekben is megtalálhatóak. A kutatások alapján ez különösen fontos az immunsejtek számára. A ritkább, nagyobb dózisok ezenkívül jelentős ingadozáshoz vezetnek a 25-OHD szintjében is, ami szintén nem optimális.

A D-vitamin összes egészségügyi előnyéhez tehát nem elég, ha a 25-OHD szintje a megfelelő tartományba kerül, a sima D3-vitamin szintje is fontos, ami viszont csak a napi szintű pótlással (vagy napozással) tartható fent.

A szoptatás ideje alatt különösen fontos a mindennapi pótlás

Régóta ismert a mondás, hogy az anyatej a tökéletes táplálék a csecsemők számára, azonban a D-vitamin-tartalma gyakran igen alacsony. Ennek oka, hogy még ha az anyák D-vitamin-szintje el is éri az egészséges tartományt, akkor is kevés D-vitamin jut át az anyatejbe, ha nem biztosítják napi szinten a D3-vitamin utánpótlását. A raktározott formájából ugyanis csak minimális mennyiség jut át az anyatejbe, ami nem elegendő a csecsemő D-vitamin szintjének biztosításához.

Sok esetben hatékonyabb a napi szintű pótlás

Egy friss, 2022 júniusában publikált metaanalízis a napi rendszerességű, és a nagyobb dózisú, de ritkábban történő D-vitamin-pótlás hatékonyságát hasonlította össze a daganatos betegségek szempontjából. (2)

A mindennapos kiegészítés jelentősen csökkentette a daganatos megbetegedések gyakoriságát normál testsúlyú személyek esetén, és mindenkinél jelentősen csökkentette a betegség miatt bekövetkező halálozás esélyét. Ezzel szemben a ritkább pótlásának nem volt jelentős hatása.

Egy 2021-es metaanalízis a D-vitamin hatékonyságát vizsgálta akut felső légúti megbetegedésekkel szemben. A D-vitamin szedése azokban a vizsgálatokban vált igazán eredményessé, ahol napi rendszerességgel zajlott 12 hónapon keresztül, míg a ritkább, de nagyobb dózisok nem csökkentették a fertőzések kockázatát. (3)

Ezek alapján kijelenthető, hogy a D-vitamin pótlásakor minden szempontból előnyösebb, ha naponta, és nem pedig hetente vagy havi rendszerességgel szedjük.

Ha olyan kutatásról hallunk, amiben a D-vitamin nem volt elég hatékony, érdemes megvizsgálnunk az alkalmazott dózis mellett azt is, hogy milyen gyakorisággal pótolták; sok betegség esetén jól látszik, hogy ez is fontos szempont lehet.