A pantetin, egy élelmiszereinkben elő nem forduló B5-vitamin analóg, amely 10x drágább, de maximum azonosan jó, mint a sima pantoténsav/pantotenát (pl.: Ca-pantotenát), mivel szájon át szedve eleve 100%-osan átalakul pantoténsavvá, mielőtt a véráramba jutna, a hasznosulása pedig kevésbé jó, mint a pantoténsavnak (pl.: Ca-pantotenátnak). Farmakológiai/szuprafiziológiás (óriási) dózisokban alkalmazva a pantetin rendelkezik olyan hatásokkal, amelyekkel a B5-vitamin nem rendelkezik semmilyen dózisában. A pantetin ezen hatásai azonban nem a B5-vitaminná való alakulásának képessége miatt, vagy a B5-ből képződő aktív koenzim (CoA) szintet emelő képességéből adódnak, azaz nem abból, hogy „aktívabb” vagy jobban hasznosuló B5-vitamin forma lenne, hanem abból, hogy ciszteaminná bomlik a szervezetben. B5-vitaminként a pantetin használata semmiképpen sem előnyös a mezei pantoténsavhoz képest. A pantetinnek tehát van ugyan a B5-vitamintól eltérő terápiás hatása szuprafiziológiás/farmakológiai dózisokban alkalmazva, azonban B5-vitaminként való használatának maximum nanokolloid rendszer részeként, vagy esetleg beinjekciózva lenne csak értelme, óriási dózisban adagolva, ugyanis szájon át szedve előbb alakul át sima pantoténsavvá a vékonybélben, minthogy a véráramba jutna. A pantetin használata mellékhatásmentes ciszteamin forrásként sok esetben jó hatású (pl.: koleszterin csökkentés céljából), de B5-vitamin forrásként nincs helye készítményekben. Nem baj, ha van bennük, de csak fölöslegesen drágítja őket, így csupán marketing szerepe van.  

A B5-vitamin formái és felszívódásuk 

Élelmiszerekben a B5-vitamin főleg Koenzim-A (CoA) és 4-foszfopantetein formájában van jelen, és csak kis részben pantetein és pantoténsav formájában. [1,3,5,6] A CoA a már kész, „legaktívabb” formája a B5-nek, azaz ő maga a koenzim, a végső forma, ami a B5-ből alakul a sejtjeinkben. A 4-foszfopantetin pedig 2 lépéssel a CoA előtt lévő formája. Hasonlóan tehát a B1-, B2- és B3-vitaminhoz, élelmiszereinkből a B5-vitamint is már főleg abban a formában vesszük magunkhoz, amivé később a sejtjeinkben alakulnia kell, azaz a kész koenzim formájában. Ez természetes, hiszen amit elfogyasztunk, az is élőlény, és azért vannak bennük ezek a vitaminok, mert nekik kell (az ő sejtjeiknek), nem nekünk termelik őket, az ő sejtjeik is így, a kész formáikban használják őket. Mi azonban nem tudjuk ezeket hasznosítani közvetlenül, nem kerülnek csak úgy be az elfogyasztott élelmiszer sejtjeiből a mi sejtjeinkbe. Először az emésztőrendszerünkben szét kell bontanunk őket a legegyszerűbb formáikra, hogy a bélsejtjeinken keresztül átjuthassanak a véráramunkba, majd szisztémásan a sejtjeinkhez a vérárammal eljussanak, és a sejtjeinkbe bekerülhessenek. A B1 esetében ez a felszívódni/hasznosulni/sejtekbe bekerülni képes forma a tiamin, a B2 esetében a riboflavin, a B3 esetében a niacin/niacinamid, míg a B5-vitamin esetében ez a pantoténsav/pantotenát. Először tehát lebontjuk a már kész formákat a legkezdetlegesebb/legegyszerűbb/legkisebb formára, hogy eljusson és bejusson a sejtjeinkbe, amikben aztán újra felépül a legegyszerűbb formából a kész forma. Az alábbi ábra mutatja ezt jól a B5-vitamin esetében.[1] (A piros nyilak az élelmiszerekből származó kész formák lebontásának útját mutatják pantoténsavvá/pantotenáttá, míg a zöld nyilak a kész koenzim forma sejten belüli felépítésnek lépéseit pantoténsavból).

Forrás: Az első referencia

A B5-vitamin étrendkiegészítőkben kapható formái 

Étrendkiegészítőkben a B5-vitamint nátrium- vagy kalcium-pantotenát formájában szokták alkalmazni, amik lenyelve vagy bármiben feloldva azonnal nátriumra illetve kalciumra és pantoténsavra bomlanak (disszociálnak). A dexpantenol egy másik forma, de annak inkább krémekben van helye, így arra nem térek ki. A pantetin pedig egy újabban engedélyezett formája, amely a B5-vitaminnak egy tulajdonképpen mesterséges analógja, ugyanis élelmiszerekben nem fordul elő. 2 db pantetein molekula képez 1 db pantetin molekulát. A pantetein egy élelmiszerekben is előforduló B5-vitamin forma. A pantetin a lenyelés után a vékonybelünkben a felszívódása előtt panteteinné, majd sima pantoténsavvá (pantotenáttá) bomlik. [1,3,4,5,6] Részben már a vékonybélben, az ott bőségesen jelenlévő panteteináz enzim által lebomlik pantoténsavvá, míg egy része panteteinként vevődhet ugyan fel a bélsejtek által, amennyiben nagy a dózis, és a bél lumenben nincs elég enzim az átalakításához, azonban ez esetben a bélsejtekben bomlik le az általuk felvett pantetin pantoténsavvá. [5,6] A véráramba végül kizárólag pantoténsav formára bomolva kerül be a pantetin is. Ezt emberekben is és állatokban is vizsgálták. Embereknél egészen extrém dózisban adagolva a pantetint (1000 mg /kg) sem sikerült a véráramba akár csak nyomokban eljuttatni, csakis pantoténsavvá alakulva jelent meg a véráramban. [1,4] A pantetin és a Ca-pantotenát hasznosulása egy másik vizsgálatban össze is van hasonlítva. [6] A pantetinnek maga a felszívódása  egy picit ugyan jobbnak tűnik, azonban gyorsabban ürült, így végeredményben a Ca-pantotenát dózisához képest 2x-es pantetin dózis is csak 18%-kal növelte jobban a B5 vérszintet, amiből azt állapították meg, hogy bár a pantetinnek is jó a hasznosulása, az elmarad a Ca-pantotenátétól, vagy maximum azonos. [6]  

Miért nem jobb a pantetin mint a sima pantoténsav 

Mindebből egyértelműen következik, hogy a pantetin orálisan használva nem jelenthet előnyt a sima pantoténsavhoz képest, csak hátrányt a CoA szint növelésében, azaz a B5-vitamin hatását tekintve. Ennek ellenére mégis volt humán klinikai vizsgálat, ahol a pantetin nagy dózisának szájon át való szedését tették próbára, hátha hatásos lesz a CoA szint növelésére ún. PANK mutációval rendelkező gyerekek esetén. [2] Ez egy olyan genetikai probléma, ahol a pantoténsavat nem tudják a sejtek átalakítani az aktív CoA-vá, egymillióból egy-két embert érint, és egy PKAN nevű idegrendszeri betegséget okoz. PANK mutációval rendelkező muslincák pantetinnel való kezelése áthidalta ezt a konverziós problémát, emiatt próbálták ki embereknél is. [2] Felteszem, egyszerűbb volt szájon át szedve alkalmazni, és ezért nem intravénásan alkalmazták, bár ez számomra elég meglepő, mert már a korábbi vizsgálatokból tudhatták volna, hogy szájon át szedve nincs előnye a sima Ca-panotenáthoz képest. Nem is volt: 

A PANK defektussal rendelkező gyerekek fél éven át napi 60 mg/kg pantetint kaptak (igen masszív dózis, 60 kg-os felnőttre átszámolva ez ugyanis 3600 mg/nap). A várt CoA szint növekedés elmaradt, alacsonyabb lett a vizsgálat végére, mint a kezdetekor. Elképzelhető ugyan, hogy segített mérsékelni az állapotuk romlását, azaz a CoA szintjük csökkenésének ütemét talán fékezhette, no de azt a sima pantoténsav (pl.: Ca-pantotenát) is fékezte volna, hiszen nem nulla PANK enzim-defektus esetén sem csak a konverzió hatékonysága rossz.  

Bár B5-vitamin forrásként (CoA növelésre), mint láthattuk, a pantetin nem jobb, sőt picit még rosszabb is, mint pl. a Ca-pantotenát, azonban más célra nagyon is használható vegyületnek tűnik, de csakis óriási, farmakológiai/szuprafiziológiás dózisokban szedve, azaz nagyjából 1000 mg-os nagyságrendben szedve naponta. Ilyen dózisban jó hatással van a koleszterin és triglicerid szintekre, és mindenre, amire a ciszteamin nevű (természetes) gyógyszerhatóanyag is. A pantetin gyakorlatilag egy elnyújtott felszívódású ciszteaminnak tekinthető, ugyanis a belőle felszabaduló pantetein pantoténsavra és a ciszteaminra bomlik. [1,4] A B5-vitamintól eltérő hatását a ciszteaminná bomlásának köszönheti. Bár a ciszteamin hatásosabb, mint a pantetin, de sokak számára a ciszteamin nehezen tolerálható mellékhatásokat okozó gyógyszerhatóanyag, miközben a pantetin jól tolerálható bárki számára, gyakorlatilag nincs mellékhatása. [4] Ciszteamin helyettesítésére (pl. cisztin metabolizmus rendellenessége esetén) vagy a koleszterinszint szabályozására a pantetin kiváló hatóanyag. B5-vitaminnak használva azonban csak 10 x drágább, mint a sokat vizsgált Ca-pantotenát, de semmivel nem jobb.  

Összefoglalva 

A pantetinra nem kellene B5-vitamin forrásként tekinteni, mert bár B5-vitamin forrás, ilyen célra használni (CoA szint fokozására) hajszálnyit rosszabb, mint a jól bevált Ca-pantotenát. A ciszteamin mellékhatásoktól mentes alternatívájaként érdemes tekinteni rá. Napi 1000 mg körüli dózisban alkalmazva vérzsír/koleszterin szabályozó hatással bír egyebek mellett. Alacsonyabb dózisban alkalmazva azonban csak B5-vitamin forrásként funkcionál, de arra picit kevésbé jó, és kb. 10 x drágább (a Ca-pantotenát eleve drága, azaz ha pantetinre van cserélve egy termékben, annak fogyasztói ára feleslegesen és nagymértékben megemelkedik).