A depresszió kapcsán kevesen feltételezik, hogy egy mikrotápanyag hiányával is összefüggésben állhat, azonban a folát esetében pontosan erről van szó. A B9-vitamin számtalan biológiai funkciója közül csak sejteni lehet, hogy pontosan melyik felelős a depresszió kialakulásáért, de a kutatások egyértelműen igazolták, hogy a hiánya jelentős kockázati tényezőnek bizonyul. 

Egy 2007-es metaanalízisben, összesen 11 kutatás és 15315 személy adatait elemezve megállapították, hogy nem megfelelő folát-ellátottság esetén 42%-kal magasabbá válik a depresszió kockázata. (1) Azoknál a személyeknél, akik rendelkeznek MTHFR-génmutációkkal - ez csökkenti a folátok metil-foláttá történő átalakítását - szintén 36%-kal gyakrabban fordul elő depresszió, mint akiknél ez a génmutáció nincs jelen; valószínűleg a csökkent folátszint miatt. (2)  

Hogy ez miként történhet?  

A B9-vitamin egyik fontos feladata, hogy a homociszteint visszaalakítsa metioninná. Ennek az anyagcserefolyamatnak a mellékterméke egy SAMe nevű molekula, ami azért fontos, mert antidepresszánsként funkcionál. Nagy valószínűséggel a SAMe alacsony szintje az, ami a fő problémát jelenti depresszió kapcsán, mivel nem elég, hogy összefüggésben áll az MTHFR-mutációkkal, de önmagában is hatékony antidepresszáns terápia. (3) Az alacsony folátbevitel és az MTHFR-mutációk tehát csökkenthetik a SAMe szintjét, ami alacsony szerotonin-szinthez és depressziós tünetekhez vezethet. (4) Szerencsére ennek a megelőzésére több lehetőségünk is van. 

Habár sajnos ritkán fordul elő, hogy a mikrotápanyagok pótlása szóba kerülne a pszichiátriai betegségek kezelésénél, de a folátot már tesztelték kiegészítő-terápiaként a depressziós tünetek enyhítésére. A folsav pótlása vegyes eredményekhez vezetett, de a metil-folát forma már ígéretesebbnek bizonyult, és egy vizsgálatban jelentős javulást eredményezett a hagyományos terápia kiegészítéseként. (5) 

A folát hatékony kezelést nyújthat 

Egy 2003-as áttekintő tanulmányban 3 klinikai vizsgálat eredményeit elemezték. Ezekből két vizsgálatban 15 mg metil-folátot kaptak a résztvevők, míg a harmadikban 500 mcg folsavat. Mindhárom vizsgálatban pozitív eredménye volt a folát pótlásának, de a metil-folát kiegészítése jobb eredményekhez vezetett. A metaanalízis megállapította, hogy a folát pótlása csökkentette a depressziós tüneteket, így ígéretes terápia lehet a betegség esetén. (6) Amit azonban fontos megemlíteni, hogy ezekbe a kutatásokba kifejezetten folát-hiánnyal rendelkező személyeket válogattak be, ami valószínűleg a legfontosabb szempont, hiszen, ha valakinek már megfelelő a folát-ellátottsága, akkor - mint azt nemsokára látni fogjuk - nem hatásos többet pótolnia belőle. 

Egy 2014-es randomizált vizsgálatban a résztvevők napi 5 mg folsavat kaptak az antidepresszáns gyógyszereik mellé. (7) Ebben a kutatásban - az előzővel ellentétben - pont arra ügyeltek, hogy csak olyan résztvevőket válogassanak be, akik nem rendelkeznek folát-hiánnyal. Az eredmény így talán nem is lesz olyan meglepő: a folsavpótlás nem vezetett jelentős eredményhez. 

Egy 2012-ben publikált vizsgálatban két egymást követő klinikai vizsgálat keretében tesztelték a metil-folát depresszió-ellenes hatását. A hagyományos terápia kiegészítéseként alkalmazták olyan személyeknél, akiknél az antidepresszáns gyógyszerek nem voltak hatékonyak. Az első vizsgálatban a metil-folát kiegészítése nem volt hatékonyabb a hagyományos terápiánál, azonban a másodikban már igen; a depressziós tünetek csökkenése kétszer akkora volt a metil-folátot szedő résztvevőknél, mint azoknál, akik csak a hagyományos antidepresszáns terápiát folytatták. (8) 

Mire érdemes figyelnünk ezek alapján? 

Ahhoz, hogy a folát-ellátottságunk megfelelő legyen, érdemes minél több B9-vitaminban gazdag ételt fogyasztanunk, bár az ételekből származó folát felszívódása nem minden esetben hatékony. Egy kutatásban, ahol azonos mennyiségű élelmi folát, folsav és metil-folát kiegészítésének a hatásait vizsgálták, az élelmi folátból csak harmadannyi szívódott fel, mint folsavból vagy metil-folát kiegészítőkből. (9) Illetve ott van még sokaknál az MTHFR-mutáció is, ami gátolja a folát átalakulását metil-foláttá. Ennek kiküszöbölésére érdemes különösen ügyelni a B2-vitamin és B12-vitamin bevitelünkre, mivel az MTHFR-mutációk csak abban az esetben okoznak problémát, ha ezekből a vitaminokból hiánya van valakinek. (10)  

A kolin, betain és egyéb metil-csoportokat szolgáltató tápanyagok bevitelére szintén érdemes odafigyelnünk, ugyanis a foláthoz hasonlóan csökkentik a homocisztein-szintet, és támogatják ugyanazokat a biológiai folyamatokat, amiket a folát is. A megfelelő fehérjebevitel szintén fontos, mivel ez szolgáltatja a metionin aminosavat, viszont figyeljünk arra, hogy ezutóbbiból a túl sok sem kedvező. A metil-folát vagy SAMe pótlásával tehát érdemes tenni egy próbát azoknak, akik hasonló tüneteket tapasztalnak, de erről természetesen konzultáljanak a kezelőorvosukkal is.