Az A-vitaminnak évszázados hagyománya létezik a fertőzésekkel szembeni küzdelemben. (1) A 20. század első felében több klinikai vizsgálatot végeztek vele kapcsolatban, és a legtöbb esetben csökkentette a fertőzések számát és azok súlyosságát. Később, az antibiotikumok megjelenésével az A-vitamin ugyan háttérbe szorult, de a század végére újra fókuszba került, főleg a fejlődő országokban, ahol újabb vizsgálatokban bizonyult hatásosnak. (2) Az A-vitamin hozzájárul több immunsejt megfelelő működéséhez, így fontos részét képezi szervezetünk védekezőképességének. (2)

Az A- és D-vitamin szuper páros, nélkülözhetetlenek egymás számára 

Az A-vitaminra, mint a fertőzések elleni potenciális fegyverre Sir Edward Mellanby brit biokémikus és táplálkozási szakértő gondolt először. Úttörő munkája a zsírban oldódó vitaminokról szükséges volt ahhoz, hogy mára ilyen széles körben alkalmazzák az A-, D- és K-vitaminokat. Kísérleteiben tőkehalmáj olajat alkalmazott, ami akkoriban a sok A-vitamin mellett D3-vitamint is tartalmazott. Ennek köszönhetően jóval hatásosabb is volt, mint önmagában az A-vitamin. (1)  

I.G. Spiesman szintén felismerte ezt, és 1941-ben publikált egy kutatást, amiben az A- és D3-vitamin külön-külön még hatalmas dózisban is hatástalan volt a megfázás ellen, együttesen alkalmazva viszont már jelentősen csökkentették a betegség tüneteit. (3)

Hogyan lehetséges mindez?  

Csak jóval később, a 21. században sikerült megérteni ezt a szinergiát. Mindkét vitamin alappillérét képezi az immunrendszer hatékony működésének, az A-vitamin azonban szükséges a D-vitamin megfelelő működéséhez is, és véd a meszesedéstől, ami a D-vitamin túladagolás nagyon ritka mellékhatása.(4,5) Azonban mindez fordítva is igaz: D-vitamin nélkül az A-vitamin sem hatásos eléggé, sőt, mivel csökkentheti a szervezetünk D-vitamin-szintjét, még kedvezőtlen hatása is lehet.(6)

Egy 2020-ban megjelent vizsgálat szintén megerősítette ezt, amely során az A- és D3-vitamin együttes kiegészítése jelentősen csökkentette a stroke kockázatát és a szervezetben lévő gyulladást, illetve növelte az A- és D3-vitaminok szintjét.(7) Az A-vitamin vagy a D3-vitamin önmagában szedve azonban csökkentette a másik szintjét, és kevésbé volt hatásos, mint a kettő együtt.  

Az A- és D-vitamin nagyon kalandos történelemmel rendelkezik; a 21. században hol az egyik, hol a másik lett nagyon felkapott. Általában ahogy nőtt az egyik népszerűsége, úgy csökkent a másiké. Annak ellenére, hogy sok negatív dolgot olvashatunk az A-vitaminról, ezek mind szertefoszlanak, amint valaki ügyel a D-vitamin bevitelére, és természetes formában fogyasztja azt. 

Mennyire hatásos az A-vitamin a fertőzésekkel szemben? 

Első alkalommal az imént említett Edward Mellanby alkalmazta az A-vitamint egy szülés utáni fertőzéssel szemben, ami olyan súlyos volt akkoriban, hogy a betegek 90%-a nem élte túl. A nagy dózisú A-vitaminnal azonban 5-ből 5 alkalommal gyógyította meg a betegeit. Ez a rendkívüli eredmény inspirálta a további kutatásokat, amelyek szinte mind arra jutottak, hogy felső légúti betegségek esetén az A-vitamin fogyasztása csökkenti a fertőzések számát, a betegség súlyosságát, és a betegen eltöltött napok számát.(1)

Idővel a tőkehalmáj olajat milliók alkalmazták napi szinten Európában és Amerikában, mielőtt az antibiotikumok lassan háttérbe szorították. A már jóval modernebb és megbízhatóbb kutatások hatásosnak találták kanyaró, mumpsz, malária és gyermekkori hasmenéssel szemben is.(2)

Gyerekkorban is érdemes pótolni 

Mivel sok fertőző betegség az emésztőrendszert támadja, és ezáltal a vitaminfelszívódást gátolja, a hiány elkerülése érdekében 6 hónapos kortól 5 éves korig javasolják a nagy dózisú A-vitamin-kiegészítést.  

Sokan gondolhatják, hogy az A-vitamin hiánya mára csak a fejlődő országokban jellemző, de valójában nyugatra sem fogyasztanak sok A-vitaminban gazdag ételt, így könnyen lehet, hogy rengeteg embernek javulna az egészségi állapota, ha növelné az A-vitamin-bevitelét.