Röviden és érthetően a Vasról
Jegyzet
5 perc
difficulty level Könnyed
Messer Máté

Messer Máté

Főszerkesztő

A vas az egyik legismertebb és legfontosabb ásványi anyag a szervezetünkben. Az oxigént szállító hemoglobin termeléséhez vasra van szükségünk, aminek hiánya esetén sejtjeink nem jutnak elegendő oxigénhez, ami idővel fáradékonysághoz, majd vérszegénységhez vezet. A vas azonban számos egyéb feladatot is ellát, így többek között elengedhetetlen bizonyos enzimek termeléséhez és az antioxidáns rendszerünk megfelelő működéséhez.  

A vas azonban egyfajta kétélű fegyver, aminek a túlzott bevitele szintén számos problémához vezethet, kiegészítőként fogyasztva pedig különösen veszélyes, mivel kedvezhet bizonyos fertőzéseknek és fokozhatja az oxidációs terhet. (1) Mivel a vaspótlással kapcsolatos vizsgálatok sok esetben semleges, vagy akár negatív eredményekhez vezettek, csak olyan ritka esetekben javasolt elkezdeni, amikor a vashiány egyértelműen megállapítható. Ilyenkor is érdemes azonban ételekből növelni a bevitelét, elkerülve ezzel a kiegészítők szedését. 

Mennyi vasra van szükségünk? 

Vasból az ajánlott napi bevitelt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 11 mg-ban határozta meg férfiak és idősebb nők számára, míg az amerikai NIH ennek a korosztálynak csak 8 mg-ot javasol. A fiatalabb, még menstruáló nőknek mindkét szervezet napi 16-18 mg-ot ír elő, mivel ők átlagosan jóval több vasat veszítenek. (2,3)  

Az átlagos vasbevitel a legtöbb országban ennél magasabb, bár egyes csoportok körében, például a várandós nőknél és a gyerekeknél gyakran előfordul vashiány. A szegényebb országokban, ahol a mai napig gyakoriak az éhínségek, a vashiány rendkívül gyakori. (4)  

Az állati eredetű élelmiszerekben a vasnak egy olyan formája van jelen, ami jobban hasznosul a növényekben lévő formánál. A növényi eredetű élelmiszerek ráadásul több olyan anyagot is tartalmaznak, amik tovább csökkentik a vas felszívódását, így aki nem fogyaszt húst, annak jobban kell ügyelnie a vasbevitelére. (5)  

A rendszeres véradóknak szintén több vasra van szükségük attól függően, hogy milyen gyakran és mennyi vért veszítenek ez által; egy nagyszabású kutatásban a véradók több mint felénél mutattak ki vashiányt. (6) Szerencsére a vasellátottság könnyen megállapítható vérkép alapján, de érdemes az összes értéket nézetni, mivel csak így lehet pontos képet kapni szervezetünk ellátottságáról. A véradás a legjobb módja a többlet vas csökkentésének, de főleg fiatal nők esetében könnyen vashiányhoz vezethet.  

Hogyan biztosítható a szükséges vasbevitel? 

A legjobb vasforrások az állati eredetű élelmiszerek, mivel a vasnak egy jobban hasznosuló formáját tartalmazzák. Ezeken belül is kiemelkedő a marhahús, különösen a marhamáj. A tengeri herkentyűk, a halak és egyéb húsok is jó vasforrásnak számítanak, míg a növényi források közül a spenót, a quinoa, a hüvelyesek, valamint az étcsoki és a mogyorófélék tartalmazzák nagyobb mennyiségben. (7)  

Sok különböző módja van annak, hogy fokozzuk vagy csökkentsük a vas felszívódását, attól függően, hogy növelni vagy csökkenteni szeretnénk a vasbevitelünket. A következő stratégiákkal tudjuk növelni a felszívódott vas mennyiségét: 

  • Citrusfélék vagy C-vitamin fogyasztása az étkezések mellé (8) 

  • Állati fehérjék, hús, hal vagy tojás fogyasztása a növényi ételek mellé (ez fokozza a növényekből származó vas hasznosulását is) (9, 10) 

  • Az A-vitamin kiegészítése önmagában is növeli a ferritin és a hemoglobin szintjét (11) 

A következő módszerekkel csökkenthető a vas felszívódása: 

  • Kalciumban dús ételek, például tejtermékek egyidejű fogyasztásával (12) 

  • Kávé vagy tea fogyasztásával étkezéskor (13) 

  • A teljes kiőrlésű gabonákban lévő rostok jelentősen csökkentik a vas felszívódását (14) 

  • Vas főzőedények kerülésével (15) 

Hogyan előzhető meg a vashiány? 

A vashiány - az egyéb ásványi anyagok és nyomelemek hiányával szemben - kevés embert érint: ha valaki rendszeresen eszik húst, akkor nagy valószínűséggel nem alakul ki nála. Bizonyos csoportok, például a már említett véradók, fiatal nők, növényi étrendet követők vagy kis testsúllyal született gyermekek esetében azonban gyakrabban előfordulhat. 

A kialakult vashiányt érdemes először vasban gazdag ételek fogyasztásával és a már említett stratégiákkal kezelni, és csak a legvégső esetben kiegészítőkhöz fordulni. A fölösleges vagy meggondolatlan vaspótlás sok problémához vezethet. 

Óvatosan a vaspótlással 

A vas egyike azoknak a mikrotápanyagoknak, amiből könnyű túl sokat fogyasztani, különösen, ha valaki az egyébként is vasban dús étrendje mellé még kiegészítőkből is pótolja azt. A túl magas vasbevitel a hiányához hasonlóan számos problémát okozhat, mivel a szervezetünk nem tud tőle könnyedén megszabadulni. Egyedül a vérzés által csökkenthető jelentősen a szintje, ezért védettebbek a menstruáló nők és a rendszeres véradók. Az evolúciót tekintve valószínűleg a férfiak is jóval több vért veszítettek régen az apró karcolások és sérülések által, ami azonban mára szinte teljesen megszűnt.  

A szervezet némileg képes szabályozni azt, hogy mennyi vas szívódjon fel az ételekből, attól függően, hogy mennyi vas áll a rendelkezésére. Hogy mennyire káros a túl sok vas, azt jól szemlélteti egy ritka genetikai rendellenesség, aminek következtében ezek a felszívódást szabályozó rendszerek nem működnek, és a vas jóval könnyebben felhalmozódik. Az ilyen génmutáció által a vas idővel lerakódhat a különböző szervekben, károsítva ezzel a májat és a szív- és érrendszert, amely súlyos esetben akár halált is okozhat. (16) Ha időben felismerik, a betegség szerencsére kontrollálható véradással. 

A túl sok vas kiegészítőkből pótolva azonnali mérgezéshez vezethet: 20 mg/kg-nál nagyobb dózisok már hányingert, emésztőrendszeri fájdalmat és görcsöket okozhatnak, egy kicsivel több pedig akár életveszélyes állapotot is. (17) Hosszútávon ennél jóval kevesebb vas is problémás, amihez elegendő, ha valaki vassal dúsított ételeket vagy sok vasat tartalmazó étrend-kiegészítőt fogyaszt napi rendszerességgel. 

A vas szedése által jelentős mennyiségű szabad vas kerül az emésztőrendszerbe, majd onnan a vérbe, ahol normális esetben nagyon kevés van jelen. Ez sajnos rendkívül kedvez a fertőzéseknek, mivel a mikroorganizmusoknak is vasra van szükségük az életben maradásukhoz. A vas megvonása részét képezi a fertőzésekkel szembeni immunitásunknak, amit a gyakori vaspótlással megakadályozunk. (18) Több kutatásban megfigyelték, hogy a vaspótlás hatására jelentősen megnő bizonyos fertőzések kockázata, amelyeknek a lefolyása is súlyosabbá válik. (19,20) 

Habár megfelelő mennyiségű vasra szükségünk van az antioxidáns rendszerünk működéséhez, a többletbevitele negatív hatással jár. Ha sok szabad vas kering a vérben, az fokozza a szabadgyökképződést és így az oxidációs terhet, ami idővel károsítja a sejteket és a szöveteket. Valószínűleg ezért fokozza a magas vasfogyasztás több ráktípus kockázatát. (21) 

 

[A jegyzet borítóképén egy marha steak látható. A marhahús 100 grammja 6,2 mg vasat tartalmaz, ami a napi ajánlott bevitel feléhez elegendő.]

  1. Lieu PT, Heiskala M, Peterson PA, Yang Y. The roles of iron in health and disease. Mol Aspects Med. 2001 Feb-Apr;22(1-2):1-87. doi: 10.1016/s0098-2997(00)00006-6. PMID: 11207374. 

  2. https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4254#abstract 

  3. https://ods.od.nih.gov/factsheets/Iron-HealthProfessional/ 

  4. Marx JJ. Iron deficiency in developed countries: prevalence, influence of lifestyle factors and hazards of prevention. Eur J Clin Nutr. 1997 Aug;51(8):491-4. doi: 10.1038/sj.ejcn.1600440. PMID: 11248872. 

  5. Young I, Parker HM, Rangan A, et al. Association between Haem and Non-Haem Iron Intake and Serum Ferritin in Healthy Young Women. Nutrients. 2018;10(1):81. Published 2018 Jan 12. doi:10.3390/nu10010081 

  6. Cable RG, Glynn SA, Kiss JE, Mast AE, Steele WR, Murphy EL, Wright DJ, Sacher RA, Gottschall JL, Vij V, Simon TL; NHLBI Retrovirus Epidemiology Donor Study-II. Iron deficiency in blood donors: analysis of enrollment data from the REDS-II Donor Iron Status Evaluation (RISE) study. Transfusion. 2011 Mar;51(3):511-22. doi: 10.1111/j.1537-2995.2010.02865.x. Epub 2010 Aug 30. PMID: 20804527; PMCID: PMC3050998. 

  7. Moustarah F, Mohiuddin SS. Dietary Iron. [Updated 2021 Apr 28]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK540969/ 

  8. Hallberg L, Brune M, Rossander L. The role of vitamin C in iron absorption. Int J Vitam Nutr Res Suppl. 1989;30:103-8. PMID: 2507689. 

  9. Baech SB, Hansen M, Bukhave K, Jensen M, Sørensen SS, Kristensen L, Purslow PP, Skibsted LH, Sandström B. Nonheme-iron absorption from a phytate-rich meal is increased by the addition of small amounts of pork meat. Am J Clin Nutr. 2003 Jan;77(1):173-9. doi: 10.1093/ajcn/77.1.173. PMID: 12499338. 

  10. Navas-Carretero S, Pérez-Granados AM, Sarriá B, Carbajal A, Pedrosa MM, Roe MA, Fairweather-Tait SJ, Vaquero MP. Oily fish increases iron bioavailability of a phytate rich meal in young iron deficient women. J Am Coll Nutr. 2008 Feb;27(1):96-101. doi: 10.1080/07315724.2008.10719680. PMID: 18460487. 

  11. da Cunha MSB, Campos Hankins NA, Arruda SF. Effect of vitamin A supplementation on iron status in humans: A systematic review and meta-analysis. Crit Rev Food Sci Nutr. 2019;59(11):1767-1781. doi: 10.1080/10408398.2018.1427552. Epub 2018 Feb 5. PMID: 29336593. 

  12. Cook JD, Dassenko SA, Whittaker P. Calcium supplementation: effect on iron absorption. Am J Clin Nutr. 1991 Jan;53(1):106-11. doi: 10.1093/ajcn/53.1.106. PMID: 1984334. 

  13. Hurrell RF, Reddy M, Cook JD. Inhibition of non-haem iron absorption in man by polyphenolic-containing beverages. Br J Nutr. 1999 Apr;81(4):289-95. PMID: 10999016. 

  14. Rossander L. Effect of dietary fiber on iron absorption in man. Scand J Gastroenterol Suppl. 1987;129:68-72. doi: 10.3109/00365528709095854. PMID: 2820047. 

  15. Geerligs PD, Brabin BJ, Omari AA. Food prepared in iron cooking pots as an intervention for reducing iron deficiency anaemia in developing countries: a systematic review. J Hum Nutr Diet. 2003 Aug;16(4):275-81. doi: 10.1046/j.1365-277x.2003.00447.x. PMID: 12859709. 

  16. Porter JL, Rawla P. Hemochromatosis. [Updated 2021 Dec 12]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK430862/ 

  17. Yuen HW, Becker W. Iron Toxicity. [Updated 2021 Jul 25]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK459224/ 

  18. Khan FA, Fisher MA, Khakoo RA. Association of hemochromatosis with infectious diseases: expanding spectrum. Int J Infect Dis. 2007 Nov;11(6):482-7. doi: 10.1016/j.ijid.2007.04.007. Epub 2007 Jun 27. PMID: 17600748. 

  19. Murray MJ, Murray AB, Murray MB, Murray CJ. The adverse effect of iron repletion on the course of certain infections. Br Med J. 1978 Oct 21;2(6145):1113-5. doi: 10.1136/bmj.2.6145.1113. PMID: 361162; PMCID: PMC1608230. 

  20. Sazawal S, Black RE, Ramsan M, Chwaya HM, Stoltzfus RJ, Dutta A, Dhingra U, Kabole I, Deb S, Othman MK, Kabole FM. Effects of routine prophylactic supplementation with iron and folic acid on admission to hospital and mortality in preschool children in a high malaria transmission setting: community-based, randomised, placebo-controlled trial. Lancet. 2006 Jan 14;367(9505):133-43. doi: 10.1016/S0140-6736(06)67962-2. Erratum in: Lancet. 2006 Jan 28;367(9507):302. PMID: 16413877. 

  21. Fonseca-Nunes A, Jakszyn P, Agudo A. Iron and cancer risk--a systematic review and meta-analysis of the epidemiological evidence. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2014 Jan;23(1):12-31. doi: 10.1158/1055-9965.EPI-13-0733. Epub 2013 Nov 15. PMID: 24243555. 

Kapcsolódó anyagok: