Messer Máté

Messer Máté

Főszerkesztő

A vashiány a leggyakrabban előforduló ásványianyag-hiány a világon, de a nyugati országokban csak bizonyos életszakaszokban gyakori, így a vaspótlás a legtöbb ember számára szükségtelen, és akár veszélyes is lehet. (1) A vastöbbletet nem tudjuk egyszerűen kiüríteni, és mivel a vas a különféle kórokozók számára is létfontosságú, így a fölösleges pótlása könnyen fertőzések kialakulásához vezethet. (2) A nagy dózisú vaspótlás, amit a vashiány rendezésére szoktak használni, számos emésztőrendszeri mellékhatással járhat, ami miatt sokan kénytelenek idő előtt abbahagyni. (3)  

A vashiány rendkívül káros és számtalan problémát okozhat, különösen várandósság ideje alatt, hiszen ilyenkor a fejlődő magzat egészsége is veszélybe kerülhet. Terhesség során a vashiány jóval gyakrabban fordul elő: egyes felmérések szerint ilyenkor még a jómódú országok lakosainak is közel negyede válik vashiányossá, míg a szegényebb országokban, ahol jóval kevesebb vasban gazdag étel áll rendelkezésre, ez a probléma a terhes nők felét is érintheti. (4)   

Érdekes módon a hagyományos vaspótlás még ilyenkor is számos hátránnyal járhat, de szerencsére van egy sokkal jobb opció, ami hatékonyabban növeli a vasszintet és szünteti meg a vashiány okozta negatív hatásokat, de nem rendelkezik a vaspótlás egyetlen negatívumával sem. Ezzel ellentétben kifejezetten hatékony antibakteriális, vírus- és gombaellenes, illetve gyulladáscsökkentő hatással bír. Ez nem más, mint a laktoferrin, ami számtalan klinikai vizsgálatban bizonyított és olyan jó eredményeket produkált, hogy a kutatók szerint a hagyományos vaspótlás helyett mindenkinek laktoferrint kellene szednie, ami a hiányállapot kezelésének leghatékonyabb és talán egyetlen biztonságos módja.  

Mi az a laktoferrin és mitől ilyen hatásos? 

A laktoferrin egy fehérje, ami természetes módon megtalálható az anyatejben. A szervezetünk azért állítja elő, hogy védekezzen a különböző fertőzésekkel szemben, elsősorban a vasra gyakorolt hatásai révén. (5) A laktoferrin biztosítja, hogy a vas a megfelelő helyekre kerüljön, emellett pedig hozzáférhetetlenné teszi azt a kórokozók számára, amelyek a vas hiányában képtelenek szaporodni. A laktoferrin ezen kívül is számos egyéb módon járul hozzá az immunrendszerünk megfelelő működéséhez.  

Gátolja például a biofilm képződését, ami a baktériumok egyik leghatékonyabb fegyvere az immunsejtek elleni harcban. (5) A biofilm egy olyan burok, ahol a baktériumok elrejtőzhetnek az immunsejtek elöl, és ha ezt a védelmet sikeresen felépítik, akkor már jóval nehezebb elpusztítani őket, akár antibiotikumokkal is. Nem véletlen, hogy az anyatejben a legmagasabb a laktoferrin koncentrációja, hiszen ebben a kritikus életszakaszban a legfontosabb, hogy a bélflóra megfelelően kialakuljon és ne tudjanak megtelepedni rajta a nemkívánatos baktériumtörzsek.  

A laktoferrin a gyulladásos folyamatokra is teljesen máshogy hat, mint a vas. Míg a nagy mennyiségű szabad vas fokozza a gyulladást és negatív hatású, addig a laktoferrin gyorsan megköti a szabad vasat és bizonyítottan segít megelőzni, hogy ezek a nemkívánatos folyamatok kontrollálatlanul károsítsák a sejtjeinket és szöveteinket. (5)  

A laktoferrin és a vaspótlás eltérő hatásai 

A vashiányos állapot könnyedén megállapítható egy vérkép segítségével. Ekkor elsősorban az alacsony hemoglobinszint alapján szokták diagnosztizálni, de jóval pontosabb képet ad, ha az összes értéket vizsgálják. Habár a vaspótlás is növeli a szervezet vasellátottságát és fokozza a hemoglobinszintet, a fentebb említett mellékhatásai nagyon gyakoriak, a hosszútávú alkalmazása pedig a fertőzésekre gyakorolt hatásai miatt veszélyes.  

Habár a laktoferrin önmagában nagyon kevés vasat szolgáltat, megfigyelték, hogy rendkívül hatékonyan javítja szervezetünk vasellátottságát és szintén fokozza a hemoglobinszintet, mindezt a vas anyagcseréjére gyakorolt rendkívül komplex hatásain keresztül. Egyfajta szabályozó rendszerként működik, ami gátolja, hogy a vas olyan helyeken ragadjon, ahol bajt okozna, ellenben mindig álljon rendelkezésre ott, ahol szükség van rá. 

A vaspótlást több kutatásban is összehasonlították a laktoferrinnel, ahol mindig az utóbbi került ki győztesen. Egy 2014-ben publikált klinikai vizsgálatban közel 300 vashiányos terhes nőnek adtak napi 200 mg laktoferrint vagy 520 mg vas-szulfátot, és arra voltak kíváncsiak, hogyan változnak a vasellátottsággal összefüggésben álló vérértékeik a kiegészítések hatására. Ezen kívül a különféle gyulladásos folyamatokat, illetve a terhességi komplikációk számát is vizsgálták. (6) Jelentős javulást csak a laktoferrin kiegészítése eredményezett, ami hatékonyan szüntette meg a vashiányt, a vas-szulfáttal ellentétben. Egy gyulladást jelző érték szintje a laktoferrin hatására lecsökkent, míg a vaspótlástól nőtt, emellett a vas-szulfátot kapó csoport tagjai közül sokan idő előtt kiestek a vizsgálatból, mert számos mellékhatást tapasztaltak, valamint öten sajnos el is vetéltek. A laktoferrint kiegészítők körében senki nem tapasztalt mellékhatást, és annak ellenére, hogy több résztvevőből állt a csoportjuk, egyetlen vetélés sem történt.  

Egy 2017-ben megjelent metaanalízis 4 hasonló vizsgálat eredményeit összegezte, és a szerzők szintén hasonló megállapításra jutottak. A laktoferrin hatékonyabban növelte a vassal összefüggésbe hozható vérértékeket (a hemoglobin, a ferritin és a szérumvas szintjét), mint maga a vaspótlás, viszont azzal ellentétben nem okozott kellemetlen emésztőrendszeri panaszokat. (7) 

  1. Stoltzfus RJ. Iron deficiency: global prevalence and consequences. Food Nutr Bull. 2003 Dec;24(4 Suppl):S99-103. doi: 10.1177/15648265030244S206. PMID: 17016951. 

  2. Murray MJ, Murray AB, Murray MB, Murray CJ. The adverse effect of iron repletion on the course of certain infections. Br Med J. 1978 Oct 21;2(6145):1113-5. doi: 10.1136/bmj.2.6145.1113. PMID: 361162; PMCID: PMC1608230. 

  3. Nguyen M, Tadi P. Iron Supplementation. [Updated 2021 Sep 29]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK557376/ 

  4. Garzon S, Cacciato PM, Certelli C, Salvaggio C, Magliarditi M, Rizzo G. Iron Deficiency Anemia in Pregnancy: Novel Approaches for an Old Problem. Oman Med J. 2020;35(5):e166. Published 2020 Sep 1. doi:10.5001/omj.2020.108 

  5. Rosa L, Cutone A, Lepanto MS, Paesano R, Valenti P. Lactoferrin: A Natural Glycoprotein Involved in Iron and Inflammatory Homeostasis. Int J Mol Sci. 2017;18(9):1985. Published 2017 Sep 15. doi:10.3390/ijms18091985 

  6. Paesano R, Pacifici E, Benedetti S, Berlutti F, Frioni A, Polimeni A, Valenti P. Safety and efficacy of lactoferrin versus ferrous sulphate in curing iron deficiency and iron deficiency anaemia in hereditary thrombophilia pregnant women: an interventional study. Biometals. 2014 Oct;27(5):999-1006. doi: 10.1007/s10534-014-9723-x. Epub 2014 Mar 4. PMID: 24590680. 

  7. Abu Hashim H, Foda O, Ghayaty E. Lactoferrin or ferrous salts for iron deficiency anemia in pregnancy: A meta-analysis of randomized trials. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2017 Dec;219:45-52. doi: 10.1016/j.ejogrb.2017.10.003. Epub 2017 Oct 4. PMID: 29059584. 

Kapcsolódó anyagok: