Messer Máté
Főszerkesztő
A réz egy esszenciális ásványi anyag, ami szerepet játszik az energiatermelésben, a kötőszövetek és a szív- és érrendszer felépítésében, illetve különböző feladatokat lát el az immunrendszerünkben. (1) A réz a cinkkel együtt szükséges egy fontos antioxidáns, a szuperoxid-dizmutáz létrejöttéhez, ami védi a sejteket a korai öregedéstől. (1) Habár a réz sok feladatot lát el, nem sikerült egyértelmű kapcsolatot felfedezni a rézbevitel és a különböző betegségek kockázata között; hol a sok, hol a kevés rézbevitel bizonyult kockázatcsökkentő hatásúnak. (1) A súlyos rézhiány idővel vérszegénységhez, szív- és érrendszeri betegségekhez, bőrproblémákhoz és gyenge immunitáshoz vezethet, míg a túl magas rézbevitel rövidtávon emésztőrendszeri problémákat, hosszútávon pedig májkárosodást okozhat. (2,3)
Mennyi rézre van szükségünk?
A szükséges rézbevitelt felnőttek esetében hivatalosan napi 900-1700 mcg közötti mennyiségben határozták meg, míg a biztonságosnak ítélt dózis felső határát napi 10 mg-ban. (4,5)
Habár az optimális mennyiség még pontosan nem ismert, érdemes naponta minimum 1 mg-ot fogyasztanunk belőle. A réz felszívódását a szervezetünk sokáig jól képes szabályozni, így több mg-os bevitel esetén már jelentősen kevesebbet hasznosítunk belőle. Éppen ezért valószínűtlen, hogy az étrendje által bárki is túl sok rézhez jutna. (6)
Hogyan biztosítható a szükséges rézbevitel?
A legjobb rézforrások a marhamáj és a kagylófélék: ha valaki legalább heti egy alkalommal fogyasztja őket, az már önmagában biztosítja a szükséges rézbevitelt. Növényi források közül a krumpli, a különböző gombák, a teljes kiőrlésű gabonák és a magvak tartalmazzák a legnagyobb mértékben. (4)
Egyes területeken az ivóvíz is számottevő réztartalommal rendelkezik, bár ez inkább veszélyes, mint hasznos. A rézből készült vízvezetékek használata már több esetben rézmérgezéshez vezetett. (7)
A réz étrend-kiegészítők formájában is elérhető. Ideális esetben cinkkel együtt érdemes pótolni, mert a már említett antioxidáns előállításához mindkettőre szükség van. A nagy dózisú cinkpótlás egyik veszélye, hogy könnyen rézhiányt idézhet elő, így a cinket hosszútávon napi 15-20 mg-nál nagyobb dózisokban nem érdemes pótolni. (8)
A réz egészségügyi hatásai
A rézhiány szerencsére ritkán fordul elő, leginkább rézhiányos táplálkozás, illetve hosszú időn keresztül fennálló, emésztőrendszert érintő gyulladásos betegségek során, mint amilyen a gluténérzékenység. Ilyen esetekben gluténmentes diétával és megfelelő rézpótlással könnyedén rendezhető a szintje. (2) A savcsökkentő gyógyszerek hosszútávú szedése, vagy egyéb emésztőrendszert érintő betegségek szintén vezethetnek rézhiányhoz, ahogyan a korábban már említett nagy dózisú cinkpótlás is – ez utóbbi a réz felszívódásában okoz problémát. (8,9)
Habár a réz sok fontos biológiai funkciót tölt be, nem sikerült egyértelmű kapcsolatot felfedezni a rézbevitel mértéke és a különböző betegségek kialakulása között. Logikusnak tűnt, hogy ha szükség van rézre az erek és a szív egészségéhez, akkor nagyobb mennyiségben csökkenteni fogja a szív- és érrendszert érintő főbb betegségek kockázatát. Ezt a felvetést azonban máig nem sikerült igazolni, sőt, a témában egymásnak ellentmondó kutatások is születtek. Bár a rézhiány lehet az egyik oka a hirtelen szívhalálnak, egyes megfigyeléses kutatásokból mégis az derül ki, hogy pont a magas rézszint jár fokozott szív- és érrendszeri kockázattal. Ezzel szemben egy klinikai vizsgálat arra jutott, hogy a rézpótlásnak semmilyen hatása nincs a szív- és érrendszer főbb rizikófaktoraira. (10,11,12,13)
A másik betegségcsoport, aminek kapcsán sokat foglalkoztak a rézzel, az Alzheimer-kór és a demencia. Sajnos ezzel kapcsolatban is hasonlóan vegyes eredmények születtek, amiből arra következtethetünk, hogy mind a túl sok, mind a túl kevés réz negatív hatású.
Érdekesség
A réznek rengeteg hasznos tulajdonsága van, aminek következtében számos területen használják már évezredek óta. Természetes antimikrobiális hatása miatt a kilincsek és egyéb sűrűn érintett tárgyak gyakran készülnek rézből, ami így gátolja a fertőzések terjedését. A réz számtalan elektronikai eszközben és autóalkatrészben megtalálható, illetve ez a fémpénzek fő alapanyaga.
[A jegyzet borítóképén a réz ásványi formája látható.]
-
Bost M, Houdart S, Oberli M, Kalonji E, Huneau JF, Margaritis I. Dietary copper and human health: Current evidence and unresolved issues. J Trace Elem Med Biol. 2016 May;35:107-15. doi: 10.1016/j.jtemb.2016.02.006. Epub 2016 Mar 5. PMID: 27049134.
-
Altarelli M, Ben-Hamouda N, Schneider A, Berger MM. Copper Deficiency: Causes, Manifestations, and Treatment. Nutr Clin Pract. 2019 Aug;34(4):504-513. doi: 10.1002/ncp.10328. Epub 2019 Jun 17. PMID: 31209935.
-
Royer A, Sharman T. Copper Toxicity. [Updated 2021 Jun 29]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK557456/
-
https://ods.od.nih.gov/factsheets/Copper-HealthProfessional/
-
Turnlund JR, Keyes WR, Anderson HL, Acord LL. Copper absorption and retention in young men at three levels of dietary copper by use of the stable isotope 65Cu. Am J Clin Nutr. 1989 May;49(5):870-8. doi: 10.1093/ajcn/49.5.870. PMID: 2718922.
-
Eife R, Weiss M, Barros V, Sigmund B, Goriup U, Komb D, Wolf W, Kittel J, Schramel P, Reiter K. Chronic poisoning by copper in tap water: I. Copper intoxications with predominantly gastointestinal symptoms. Eur J Med Res. 1999 Jun 28;4(6):219-23. PMID: 10383875.
-
Duncan A, Yacoubian C, Watson N, Morrison I. The risk of copper deficiency in patients prescribed zinc supplements. J Clin Pathol. 2015 Sep;68(9):723-5. doi: 10.1136/jclinpath-2014-202837. Epub 2015 Jun 17. PMID: 26085547.
-
Plantone D, Renna R, Primiano G, Shukralla A, Koudriavtseva T. PPIs as possible risk factor for copper deficiency myelopathy. J Neurol Sci. 2015 Feb 15;349(1-2):258-9. doi: 10.1016/j.jns.2015.01.009. Epub 2015 Jan 12. PMID: 25598493.
-
DiNicolantonio JJ, Mangan D, O'Keefe JH. Copper deficiency may be a leading cause of ischaemic heart disease. Open Heart. 2018;5(2):e000784. Published 2018 Oct 8. doi:10.1136/openhrt-2018-000784
-
Ford ES. Serum copper concentration and coronary heart disease among US adults. Am J Epidemiol. 2000 Jun 15;151(12):1182-8. doi: 10.1093/oxfordjournals.aje.a010168. PMID: 10905530.
-
Grammer TB, Kleber ME, Silbernagel G, Pilz S, Scharnagl H, Lerchbaum E, Tomaschitz A, Koenig W, März W. Copper, ceruloplasmin, and long-term cardiovascular and total mortality (the Ludwigshafen Risk and Cardiovascular Health Study). Free Radic Res. 2014 Jun;48(6):706-15. doi: 10.3109/10715762.2014.901510. Epub 2014 Apr 3. PMID: 24605902.
-
DiSilvestro RA, Joseph EL, Zhang W, Raimo AE, Kim YM. A randomized trial of copper supplementation effects on blood copper enzyme activities and parameters related to cardiovascular health. Metabolism. 2012 Sep;61(9):1242-6. doi: 10.1016/j.metabol.2012.02.002. Epub 2012 Mar 22. PMID: 22444781.