Messer Máté

Messer Máté

Főszerkesztő

A gyulladásos bélbetegségek egyre több embert érintenek,(1) miközben máig nem tudni pontosan, hogy mi okozza őket. Feltételezhető, hogy többek között olyan környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásukban, mint amilyen a helytelen táplálkozás vagy bizonyos mikrotápanyagok hiánya.

Miért veszélyes a cink hiánya?

A cink több száz fontos enzim alkotóeleme, és része a szervezetünket felépítő fehérjék 10%-ának. Elengedhetetlen a megfelelő immunitás fenntartásához és a gyulladásos folyamatok szabályozásához, így nem meglepő, hogy hiánya esetén fokozódik a fertőzések és egyéb betegségek kockázata.(2)

Az elégtelen cinkellátottságot sokszor nehéz felismerni, és jelenleg nincs is olyan megbízható teszt, aminek segítségével pontosan meghatározható volna.(3) Ebből kifolyólag a legtöbben nem is gondolják, hogy hiányt szenvednek belőle, ami hosszútávon negatívan hat az egészségükre.

A legbiztosabb módja a cinkszükségletünk biztosításának, ha rendszeresen elegendő mennyiséget fogyasztunk belőle, odafigyelve arra, hogy bizonyos esetekben az igényünk jelentősen megnőhet iránta.

A cinkhiány előfordulása a gyulladásos bélbetegségeknél

Sokan eleve nem fogyasztanak kellő mennyiségű cinket, az emésztőrendszeri betegségek hatására pedig gyakran előfordul, hogy az érintettek kénytelenek jelentősen korlátozni az étrendjüket. A betegség miatt sokan alig bírnak enni, ami aztán tovább súlyosbítja a különböző tápanyaghiányokat.

Ezeknél a betegségeknél a nyomelemek pótlása azért is lenne kiemelten fontos, mert a gyakori hasmenés és a betegségek szövődményei tovább fokozzák a cink kiürülését a szervezetből, így nem elég, hogy kevesebbet viszünk be, de jóval több is távozik belőle.

Egy 2022 októberében publikált metaanalízisben arra keresték a választ, hogy a gyulladásos bélbetegségekkel rendelkező páciensek körében milyen gyakori a cink hiánya, az eredmény pedig egyértelmű volt: összesen 9 vizsgálatot és 2413 beteg adatait összegezték, amelyekből kiderült, hogy a felüknek nem volt megfelelő a cinkellátottsága.(4) A Crohn-betegek körében ráadásul ennél is kedvezőtlenebbnek bizonyult az arány, mivel itt a vékonybél is érintett, ahol a felszívódás jelentős része zajlik.

Hogyan előzheti meg a cinkhiányt az, aki rendelkezik ezekkel a betegségekkel?

Mivel mind a megfelelő bevitel, mind a hatékony felszívódás nehezebbé válik, így a megoldás nem egyszerű. Ha már jelentős ideje fennáll a cink hiánya, az súlyosbíthatja a gyulladást, ekkor a bélfal kevésbé képes regenerálódni és megváltozik a nyálkahártya immunitása is.

A jó hír az, hogy egy vizsgálatban a cink kiegészítése segített helyreállítani az “áteresztő bélfalat” és csökkentette a kiújulás kockázatát Crohn-betegség esetén.(5) Ez azért is kulcsfontosságú, mert valószínűleg a sérült bélfalon átjutó immunsejtek és egyéb anyagok váltják ki azokat a gyulladásos reakciókat, amik a legfőbb jellemzői ezeknek a betegségeknek.

Korábbi kutatások is azt sugallták, hogy a cink képes szabályozni az immunrendszer kórokozókra adott válaszát, és csökkenti a gyulladásos, illetve allergiás reakciókat. Ezen felül részt vesz a sejtciklus szabályozásában is, amivel potenciális rákellenes hatása is lehet. Ezeknek az egyedi tulajdonságainak köszönhetően, a bélflórával együttműködve támogatja az emésztőrendszer egészségét.(6)

Mennyi cinkre van szükség fennálló gyulladás esetén?

A hivatalosan ajánlott cinkbevitel a különböző egészségügyi szervezetek ajánlásai alapján napi ~7-15 mg az egészséges emberek számára. Bár olyan hivatalos ajánlás még nem készült, ami figyelembe venné az emésztőrendszeri betegségek hatására megnövekedett szükségletet, ebben az új metaanalízisben napi 30-40 mg-ot javasolnak.(4)

Az átlagos napi cinkbevitel 9-13 mg,(7) ami bármilyen felszívódási zavar vagy emésztőrendszeri gyulladás esetén szinte biztosan nem elegendő. Érdemes lehet ilyen esetekben naponta minimum 15 mg-ot pótolni, de a jóval magasabb dózisokkal már vigyázni kell, ugyanis a cinket viszonylag könnyű túladagolni.

Hosszú távon napi 40 mg az ajánlott maximum, ám ekkor fontos odafigyelni arra, hogy a rézbevitel is megfelelő legyen. Az egyoldalú cinkpótlás rézhiányhoz vezethet,(8) így 15 mg cink mellé 1 mg rezet érdemes pótolni – sok termék ebből kifolyólag eleve kombináltan tartalmazza a két nyomelemet.

Ha érdekel mely ételek tartalmazzák a legtöbb cinket, vagy bármelyik egyéb mikrotápanyagot akkor a főoldalon lévő “Miben fordul elő” fülre kattintva azonnal kiderítheted!

  1. Wang R, Li Z, Liu S, Zhang D. Global, regional and national burden of inflammatory bowel disease in 204 countries and territories from 1990 to 2019: a systematic analysis based on the Global Burden of Disease Study 2019. BMJ Open. 2023 Mar 28;13(3):e065186. doi: 10.1136/bmjopen-2022-065186. PMID: 36977543; PMCID: PMC10069527.
  2. Gammoh NZ, Rink L. Zinc in Infection and Inflammation. Nutrients. 2017 Jun 17;9(6):624. doi: 10.3390/nu9060624. PMID: 28629136; PMCID: PMC5490603.
  3. Hess SY, Peerson JM, King JC, Brown KH. Use of serum zinc concentration as an indicator of population zinc status. Food Nutr Bull. 2007 Sep;28(3 Suppl):S403-29. doi: 10.1177/15648265070283S303. PMID: 17988005.
  4. Zupo R, Sila A, Castellana F, Bringiotti R, Curlo M, De Pergola G, De Nucci S, Giannelli G, Mastronardi M, Sardone R. Prevalence of Zinc Deficiency in Inflammatory Bowel Disease: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients. 2022 Sep 29;14(19):4052. doi: 10.3390/nu14194052. PMID: 36235709; PMCID: PMC9572015.
  5. Sturniolo GC, Di Leo V, Ferronato A, D'Odorico A, D'Incà R. Zinc supplementation tightens "leaky gut" in Crohn's disease. Inflamm Bowel Dis. 2001 May;7(2):94-8. doi: 10.1097/00054725-200105000-00003. PMID: 11383597.
  6. Scarpellini E, Balsiger LM, Maurizi V, Rinninella E, Gasbarrini A, Giostra N, Santori P, Abenavoli L, Rasetti C. Zinc and gut microbiota in health and gastrointestinal disease under the COVID-19 suggestion. Biofactors. 2022 Mar;48(2):294-306. doi: 10.1002/biof.1829. Epub 2022 Feb 26. PMID: 35218585; PMCID: PMC9082519.
  7. Reider CA, Chung RY, Devarshi PP, Grant RW, Hazels Mitmesser S. Inadequacy of Immune Health Nutrients: Intakes in US Adults, the 2005-2016 NHANES. Nutrients. 2020 Jun 10;12(6):1735. doi: 10.3390/nu12061735. PMID: 32531972; PMCID: PMC7352522.
  8. Duncan A, Yacoubian C, Watson N, Morrison I. The risk of copper deficiency in patients prescribed zinc supplements. J Clin Pathol. 2015 Sep;68(9):723-5. doi: 10.1136/jclinpath-2014-202837. Epub 2015 Jun 17. PMID: 26085547.

Kapcsolódó anyagok: