Messer Máté
Főszerkesztő
A gyulladásos bélbetegségek egyre több embert érintenek,(1) miközben máig nem tudni pontosan, hogy mi okozza őket. Feltételezhető, hogy többek között olyan környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásukban, mint amilyen a helytelen táplálkozás vagy bizonyos mikrotápanyagok hiánya.
Miért veszélyes a cink hiánya?
A cink több száz fontos enzim alkotóeleme, és része a szervezetünket felépítő fehérjék 10%-ának. Elengedhetetlen a megfelelő immunitás fenntartásához és a gyulladásos folyamatok szabályozásához, így nem meglepő, hogy hiánya esetén fokozódik a fertőzések és egyéb betegségek kockázata.(2)
Az elégtelen cinkellátottságot sokszor nehéz felismerni, és jelenleg nincs is olyan megbízható teszt, aminek segítségével pontosan meghatározható volna.(3) Ebből kifolyólag a legtöbben nem is gondolják, hogy hiányt szenvednek belőle, ami hosszútávon negatívan hat az egészségükre.
A legbiztosabb módja a cinkszükségletünk biztosításának, ha rendszeresen elegendő mennyiséget fogyasztunk belőle, odafigyelve arra, hogy bizonyos esetekben az igényünk jelentősen megnőhet iránta.
A cinkhiány előfordulása a gyulladásos bélbetegségeknél
Sokan eleve nem fogyasztanak kellő mennyiségű cinket, az emésztőrendszeri betegségek hatására pedig gyakran előfordul, hogy az érintettek kénytelenek jelentősen korlátozni az étrendjüket. A betegség miatt sokan alig bírnak enni, ami aztán tovább súlyosbítja a különböző tápanyaghiányokat.
Ezeknél a betegségeknél a nyomelemek pótlása azért is lenne kiemelten fontos, mert a gyakori hasmenés és a betegségek szövődményei tovább fokozzák a cink kiürülését a szervezetből, így nem elég, hogy kevesebbet viszünk be, de jóval több is távozik belőle.
Egy 2022 októberében publikált metaanalízisben arra keresték a választ, hogy a gyulladásos bélbetegségekkel rendelkező páciensek körében milyen gyakori a cink hiánya, az eredmény pedig egyértelmű volt: összesen 9 vizsgálatot és 2413 beteg adatait összegezték, amelyekből kiderült, hogy a felüknek nem volt megfelelő a cinkellátottsága.(4) A Crohn-betegek körében ráadásul ennél is kedvezőtlenebbnek bizonyult az arány, mivel itt a vékonybél is érintett, ahol a felszívódás jelentős része zajlik.
Hogyan előzheti meg a cinkhiányt az, aki rendelkezik ezekkel a betegségekkel?
Mivel mind a megfelelő bevitel, mind a hatékony felszívódás nehezebbé válik, így a megoldás nem egyszerű. Ha már jelentős ideje fennáll a cink hiánya, az súlyosbíthatja a gyulladást, ekkor a bélfal kevésbé képes regenerálódni és megváltozik a nyálkahártya immunitása is.
A jó hír az, hogy egy vizsgálatban a cink kiegészítése segített helyreállítani az “áteresztő bélfalat” és csökkentette a kiújulás kockázatát Crohn-betegség esetén.(5) Ez azért is kulcsfontosságú, mert valószínűleg a sérült bélfalon átjutó immunsejtek és egyéb anyagok váltják ki azokat a gyulladásos reakciókat, amik a legfőbb jellemzői ezeknek a betegségeknek.
Korábbi kutatások is azt sugallták, hogy a cink képes szabályozni az immunrendszer kórokozókra adott válaszát, és csökkenti a gyulladásos, illetve allergiás reakciókat. Ezen felül részt vesz a sejtciklus szabályozásában is, amivel potenciális rákellenes hatása is lehet. Ezeknek az egyedi tulajdonságainak köszönhetően, a bélflórával együttműködve támogatja az emésztőrendszer egészségét.(6)
Mennyi cinkre van szükség fennálló gyulladás esetén?
A hivatalosan ajánlott cinkbevitel a különböző egészségügyi szervezetek ajánlásai alapján napi ~7-15 mg az egészséges emberek számára. Bár olyan hivatalos ajánlás még nem készült, ami figyelembe venné az emésztőrendszeri betegségek hatására megnövekedett szükségletet, ebben az új metaanalízisben napi 30-40 mg-ot javasolnak.(4)
Az átlagos napi cinkbevitel 9-13 mg,(7) ami bármilyen felszívódási zavar vagy emésztőrendszeri gyulladás esetén szinte biztosan nem elegendő. Érdemes lehet ilyen esetekben naponta minimum 15 mg-ot pótolni, de a jóval magasabb dózisokkal már vigyázni kell, ugyanis a cinket viszonylag könnyű túladagolni.
Hosszú távon napi 40 mg az ajánlott maximum, ám ekkor fontos odafigyelni arra, hogy a rézbevitel is megfelelő legyen. Az egyoldalú cinkpótlás rézhiányhoz vezethet,(8) így 15 mg cink mellé 1 mg rezet érdemes pótolni – sok termék ebből kifolyólag eleve kombináltan tartalmazza a két nyomelemet.
Ha érdekel mely ételek tartalmazzák a legtöbb cinket, vagy bármelyik egyéb mikrotápanyagot akkor a főoldalon lévő “Miben fordul elő” fülre kattintva azonnal kiderítheted!
- Wang R, Li Z, Liu S, Zhang D. Global, regional and national burden of inflammatory bowel disease in 204 countries and territories from 1990 to 2019: a systematic analysis based on the Global Burden of Disease Study 2019. BMJ Open. 2023 Mar 28;13(3):e065186. doi: 10.1136/bmjopen-2022-065186. PMID: 36977543; PMCID: PMC10069527.
- Gammoh NZ, Rink L. Zinc in Infection and Inflammation. Nutrients. 2017 Jun 17;9(6):624. doi: 10.3390/nu9060624. PMID: 28629136; PMCID: PMC5490603.
- Hess SY, Peerson JM, King JC, Brown KH. Use of serum zinc concentration as an indicator of population zinc status. Food Nutr Bull. 2007 Sep;28(3 Suppl):S403-29. doi: 10.1177/15648265070283S303. PMID: 17988005.
- Zupo R, Sila A, Castellana F, Bringiotti R, Curlo M, De Pergola G, De Nucci S, Giannelli G, Mastronardi M, Sardone R. Prevalence of Zinc Deficiency in Inflammatory Bowel Disease: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients. 2022 Sep 29;14(19):4052. doi: 10.3390/nu14194052. PMID: 36235709; PMCID: PMC9572015.
- Sturniolo GC, Di Leo V, Ferronato A, D'Odorico A, D'Incà R. Zinc supplementation tightens "leaky gut" in Crohn's disease. Inflamm Bowel Dis. 2001 May;7(2):94-8. doi: 10.1097/00054725-200105000-00003. PMID: 11383597.
- Scarpellini E, Balsiger LM, Maurizi V, Rinninella E, Gasbarrini A, Giostra N, Santori P, Abenavoli L, Rasetti C. Zinc and gut microbiota in health and gastrointestinal disease under the COVID-19 suggestion. Biofactors. 2022 Mar;48(2):294-306. doi: 10.1002/biof.1829. Epub 2022 Feb 26. PMID: 35218585; PMCID: PMC9082519.
- Reider CA, Chung RY, Devarshi PP, Grant RW, Hazels Mitmesser S. Inadequacy of Immune Health Nutrients: Intakes in US Adults, the 2005-2016 NHANES. Nutrients. 2020 Jun 10;12(6):1735. doi: 10.3390/nu12061735. PMID: 32531972; PMCID: PMC7352522.
- Duncan A, Yacoubian C, Watson N, Morrison I. The risk of copper deficiency in patients prescribed zinc supplements. J Clin Pathol. 2015 Sep;68(9):723-5. doi: 10.1136/jclinpath-2014-202837. Epub 2015 Jun 17. PMID: 26085547.