A jód az egészségünk szempontjából egy rendkívül fontos nyomelem, ami a megfelelő pajzsmirigyműködésen kívül rengeteg egyéb fontos funkciót lát el a szervezetünkben. A gyermekvállalást tervező nők különösen fontos, hogy odafigyeljenek a jódbevitelükre, mivel a várandósság ideje alatti jódhiány negatívan hat a gyermekük szellemi és fizikai fejlődésére. (1) 

A jódhiány csak a fejlődő országokat érinti? 

Legtöbben úgy gondolják, hogy mára a jódhiány csak néhány szegényebb ország lakosait érinti, ahol az emberek nem jutnak elegendő élelmiszerhez. Azonban tévhit azt feltételeznünk, hogy máshol már nem kell tartani ettől a problémától.   

A jódozott só használatával valóban sikerült visszaszorítani a jódhiány legsúlyosabb formáit, viszont jóval több jódra lenne szükségünk a megfelelő ellátottsághoz – nem beszélve arról, hogy sokan ráadásul nem is használnak jódozott sót.  

A fejlett országokban is kritikusan alacsony a jódfogyasztás 

Egy 2021 márciusában publikált vizsgálatban ausztrál nők jód-ellátottságát vizsgálták. A kutatásban összesen 57 szülőképes korban lévő nő vett részt, akik közül 31-en növényi alapú vagy vegán étrendet, 26-an pedig hagyományos étrendet követtek. (2)  

Az eredmény nagyon lesújtó volt: egyik csoport jód-ellátottsága sem érte el még a WHO által meghatározott minimum szintet sem. Gyermekvállalás esetén így mindkét csoport körében magas lenne a jódhiány okozta terhességi komplikációk és születési rendellenességek kockázata. (1)  

A növényi étrendet fogyasztó nőknek valamivel alacsonyabb volt a jódbevitelük, azonban mindkettő csoport jelentősen elmaradt a meghatározott minimumtól.  

A jódozott sót régóta használják Ausztráliában, sőt, 2009 óta bevezették, hogy a fehér lisztből készült kenyerekhez is jódozott sót adjanak. Viszont, mint az a kutatásból is kiderült, ezek a stratégiák nem bizonyultak eredményesnek a jód-ellátottság javításában.  

Sok egészségesnek gondolt változtatás súlyosbítja a jódhiányt 

Az ételek jódtartalmát főleg az határozza meg, hogy milyen messzire származnak a tengerektől. A legtöbb termőföld jódtartalma így igen alacsony, és sosem tudható pontosan, hogy az adott terményben mennyi jód található. Általánosságban viszont elmondható, hogy azok a növényi ételek, amiket nem dúsítanak külön jóddal, szinte semennyit nem tartalmaznak. 

Leginkább a tengeri ételek gazdagok jódban, azonban az áruk miatt ezek kevésbé elérhetőek, emellett sokan nem is szeretik őket. Az egyéb állati eredetű élelmiszerekben szintén van egy kevés jód, de közel sem olyan mennyiségben, mint amennyire szükségünk lenne.  

Napjainkban pedig a jódozott sót sokan leváltották himalája vagy más kevésbé finomított sófajtára, miközben a jódbevitelüket egyéb forrásokból sem növelték. 

Csak a kiegészítés a biztos megoldás 

Mivel a legtöbb ételben nagyon kevés jód található, így a jód-ellátottság biztosításának legpraktikusabb módja annak kiegészítése. Arra hagyatkozni, hogy a ritkán fogyasztott jódozott só fedezni fogja a szükségletünket szintén egy hiú ábránd, amit a fenti kutatás is igazolt.  

A jódpótlást nem hiába javasolják a legtöbb országban legalább a terhes nők számára, bár sajnos ezeken a helyeken is kizárólag olyan mennyiségben, ami mindössze a legsúlyosabb jódhiány megelőzéséhez elegendő.