A mangán egy esszenciális nyomelem, ami részt vesz az anyagcserénkben, sok fontos enzim előállításához szükséges, illetve egy szervezetünk számára fontos antioxidáns létrehozásában is szerepet játszik. (1) A hiánya nagyon ritka, mivel a legtöbb étel kis mennyiségben tartalmazza, ezáltal kiegészíteni sem érdemes. (1) Néhány kutatás arra utal, hogy a mangán hiánya ronthat a vércukorértékeken és a csontok egészségén, illetve valószínű, hogy szerepet játszhat számos egyéb betegség kialakulásában. (2) Egyelőre azonban kevés humán vizsgálat készült az egészségre gyakorolt hatásairól. 

Hogyan biztosítható a szükséges mangánbevitel? 

A szükséges bevitelt hivatalosan napi 1,8-2,5 mg-ban határozták meg, míg terhes és szoptató nőknek kicsivel többet, 2,6-3 mg-ot ajánlanak. (3,4) Az átlagos mangánbevitel magasabb ennél, így kiegyensúlyozott étrenddel nem kell tartani a hiányától. 

A legjobb mangánforrások a gabonák, a hüvelyesek, a tengeri ételek, a zöldségek, de a kávé és a tea, sőt, még a fűszerek is sok mangánt tartalmaznak. (3) Ha kagylót nem is, de gabonákat, zöldségeket vagy kávét szinte mindenki fogyaszt, ezért se nagyon hallani mangánhiányról.  

A mangán étrendkiegészítők formájában is elérhető és sok multivitamin is tartalmazza, de tekintve, hogy a bevitele lényegében mindenkinél megfelelő, így csak az igazolt hiánya esetén érdemes külön pótolni.  

A mangán felszívódása ételekből és kiegészítőkből egyaránt igen alacsony: előbbinél átlagosan az elfogyasztott mennyiség kevesebb mint 5%-a szívódik fel. (5)  

Mi történik hiánynál és mi a túladagolásnál?  

A mangán hiánya olyan ritka, hogy emberekben eddig kizárólag kísérleti úton sikerült előidézni. Ez a vércukorszint szabályozás romlásához, gyenge csontozathoz és születési rendellenességekhez vezethet. (6)  

A mangánt azonban sok egyéb nyomelemhez hasonlóan túl is lehet adagolni, bár ez helytelen étrend által szinte lehetetlen. Általában olyan személyeknél fordul elő, akik munkájuk során túl sok mangánt lélegeznek be a környezetükből. (9) A mangán túladagolása idővel idegrendszeri károsodást okoz, valamint a hiányához hasonlóan negatívan hat a vércukor szabályozására. (2,9)  

A mangán és a vas kapcsolata 

A mangán felszívódása eleve rendkívül alacsony, de a vasellátottság függvényében tovább csökkenhet. A magasabb ferritin szint hatására - ami a raktározott vas egyik formája - jóval kevesebb mangán szívódik fel az ételeinkből. A ferritin szint olyan nagymértékben befolyásolja a mangánellátottságot, hogy fontosabb tényező, mint maga a mangánbevitel. (10)  

A mangán egészségügyi hatásai 

A mangán sok olyan enzim előállításához szükséges, amik fontos szerepet játszanak a vércukorszabályozásban. Ebből kifolyólag a mangánellátottság hatással van a kettes típusú cukorbetegség kockázatára, amiben a túl sok mangán is negatív hatással bír. Megfigyeléses tanulmányok alapján, egy U-alakú görbe figyelhető meg a mangánellátottság és a cukorbetegség kockázata között, ami azt jelenti, hogy a hiánya és a többletbevitele hasonlóan rossz hatású. (11)  

A mangántól függő szuperoxid dizmutáz egy fontos antioxidánsunk, ami részét képezi szervezetünk antioxidáns rendszerének. Ez a C-vitaminnal, E-vitaminnal és egyéb antioxidánsokkal együtt véd minket a környezetünkből származó, és anyagcserénk által keletkező szabad gyökök okozta károktól. (12) Ez a mangántól függő antioxidáns elsősorban sejtjeink energiatermelő részeit védi a káros hatásoktól, azonban - ahogyan az már sok egyéb antioxidáns esetén is beigazolódott - a többletbevitel pontosan ellentétes hatást eredményez, és fokozza az oxidációs terhet.  

Habár a mangán valószínűleg befolyásolja a különböző betegségek kialakulásának kockázatát, jelenleg nincsenek olyan jó minőségű, embereken végzett vizsgálatok, hogy egyértelmű megállapításokat tudnánk tenni a mangánellátottság és a különféle betegségek kockázata között. A mangánpótlás néhány vizsgálatban előnyös hatással járt, de sajnos majdnem minden esetben olyan anyagokkal együtt pótolták, amik önmagukban is javítanak az adott problémákon.